Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

lások közötti egyenjogúság rovására ment s különösen a legutolsó intézkedése sértette a portestáns egyházak önkormányzati jogát: mégis azt megnyugvással fogadták. Az unitáriusok nevében Ágh István püspök a rendelet kihirdetése után kieszközölte a főkormányszéknél, hogy sérelmeiket és panaszaikat a trón elébe juttassák. Sérelmeik részben orvoslást találtak, amennyiben a kolozsvári templom és iskola elvételéért 5000 frt. kárpótlást kaptak, ígéretet nyertek arra nézve, hogy jövőre a közhivatalokra való jelöléseknél reájuk is figyelemmel lesznek s az országos ösztöndíjakból az unitárius ifjak is részesülhetnek. Azonban egyéb sérelmeikre, elfoglalt templomaikra és dézsmajövedelmekre nézve a válasz az volt, hogy Őfelsége a „régebbi idők tényeit feleleveníteni nem akarja“, hogy így újabb súrlódásokra adjanak alkalmat a különböző vallásfelekezetek között.

Ágh István tovább folytatta a Szentábrahámi által megkezdett irodalmi munkásságot. Kéziratban maradt bölcseleti, hittani, bibliamagyarázatai dolgozatai, valamint héber nyelvtana őrzik ez irányú működésének az emlékét. De jó szolgálatot tett Szentábrahámi fennebb említett „Systema universae theologiae“ című müvének sajtó alá rendezésével és kiadásával. A művet „Summa Universae Theologiae Christianae Secundum Unitarios“ cím alatt terjesztették fel a bécsi udvari kancelláriához megvizsgálás és megerősítés céljából. A következő elismerő szavak kíséretében jött vissza: „A könyvnek kinyomatása annál inkább megengedendő, mivelhogy az, amellett, 'hogy e vallás Erdélyben be van véve, az abban nyilatkozó szerénységnél fogva, más vallásos könyveknek is mintául szolgálhat.“ Hasonló elismerésben a cenzúra részéről sem unitárius, sem más felekezetű protestáns hittani mű nem részesült. Ennek alapján a könyv 1786-ban megjelent, amely azóta legfőbb szimbolikus könyvünk, melyet későbben Derzsi Károly tordai tanár magyar nyelvre lefordított.

Ágh Istvánnak 28 évig tartott püspöksége alatt fokozatosan tovább haladt az egyházszervezés munkája. E tekintetben a Szentábrahámon 1778-ban tartott zsinat hozott nagyjelentőségű határozatokat. így az E. Fő- és zsinati, valamint az E. K. Tanács szervezete javult; a kolozsvári és tordai iskolákhoz felügyelő-gondnokok neveztettek ki s meghatározták, hogy az esperesi vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell készíteni s azt az E. K. Tanácshoz fel kell terjeszteni. Az ő püspöksége alatt, 1785-86