Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

UNITÁRIUS KIS TÜKÖR

i.

TÖRTÉNETI RÉSZ.

BEVEZETÉS.

i. Az ó'skereszténység unitárius jellege.

Az unitárius vallás gyökérszálai Jézus tanításaiból táplálkoznak. Ezért igyekszik a bibliában Jézus tanításaitól elválasztani azt, ami későbbi származású s amit bizonyos célzattal vettek be az újszövetségi iratokba. Jézus személyét és tanításait illetőleg a legmegbízhatóbb adatokat találunk a Máté, Márk és Lukács szerint való evangéliumokban. Azonban kétségtelen, hogy ezekben is sok olyan legenda van, amelyekről Jézus maga semmit sem tudott s amelyeket akkor vettek be az evangéliumokba, amikor ezek a mai alakjukat nyerték. Ezen legendák Jézust úgy tüntetik fel, mint aki csudákat tésztán: ördögöket űz, halottakat támaszt fel s a tenger haragos 'hullámainak parancsol.

Azonban, ha az újabbi bibliai kritikának tudományosan megállapított igazságai alapján keressük a Jézusról szóló legelső feljegyzéseket; ha a szinoptikus evangéliumok tanításait összehasonlítjuk avval -az ősforrással, amelyeknek alapján Máté, Márk és Lukács írták könyveiket: akkor legalább megközelítőleg előttünk áll Jézus történeti személyisége. Előttünk áll a názáreti Jézus, aki magát „ember fiának“ nevezte, akinek „nincs hova fejét lehajtania“; aki nemhogy magát Istennek mondotta volna, de azt sem engedte, hogy ,,jó“-nak nevezzék, mert „senki sem jó, csak egy, az Isten“ (Máté 19. r. 17. v.); aki

5