Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

nézve s mutassa ki azt az eltérést, ami közte (Szocinusz) és Dávid Ferenc felfogása között van. Az Enyedi levele, melyet e tárgyban írt, ismeretlen. Azonban a Szocinusz válaszának hangja és tartalma egyaránt igazolja, hogy Enyedi a Dávid Ferenc felfogásához hajlott s azt vette vé­delmébe. A Szocinusz felfogására azt mondta, hogy az fél igazság s mint ilyen meg nem állhat. Ez a felfogása jutott kifejezésre abban a nagysza­bású, latin nyelven megjelent, munkájában, mely ilyen el­men jelent meg: ,,Explicationes Locorum Veteris et Növi Testamenti ex Quibus Trinitatis Dogma Stabilire sólet". Ez a könyv ama kor bibliamagyarázatának a legmaga­­sbb fokán állott. Széles látókörű és sokoldalú tudományos magyarázatai által egész Európában hire volt. Első ki­adását Erdélyben a forgalomból kitiltották, sőt sok példá­nyát nyilvánosan elégették. Belgiumban új kiadást ren­deztek belőle. Rómába a Vatikáni Könyvtárba is eljutott. A kolozsvári városi tanács egy arany metszéssel ellátott díszpéldányt készíttetett belőle s azt mintegy száz éven át őrizte. A legjelesebb katjíolikus és protestáns írók fog­tak tollat megcáfolására. Ugyanez a szellem jutott kifejezésre prédikációiban, amelyek 5 írott kötetben 133 beszéddel őrzik a kiváló szó­nok emlékezetét. Prédikációit halála után sokáig használ­ták, amit igazol az, hogy egyik kötete 1664-iki másolat­ban maradt fenn. Nem csupán Erdélyben, hanem Magyar­­országon is el voltak terjedve. Egy kötetét a sárospataki református főgimnázium könyvtára őrzi, három a kolozs­vári, egy a székelykeresztúri főgimnázium könyvtárában van meg. A beszédekben kevés a hittani elem, de annál erősebben kel ki az erkölcsi hibák és fogyatkozások ellen s még a fejedelmet sem kímélte, midőn az kegyetlenséget követett el. Híresek voltak halotti beszédei is. Mint püspök, minden évben zsinatot tartott s az azo­kon hozott határozatokban úgy tűnik fel, mint az erköl­csök szigorú őre. Kár, hogy ez a nagy és bátor szellem gyönge testben lakozott. Amikor tekintélye és népszerű­sége a legjobban növekedett, amikor annyi reménnyel és bizalommal tekintettek reá hívei, akkor érte, 1597-ben, 42 éves korában a halál, amély közbánatot keltett min­denfelé. Ha nem is akkora tudományos felkészültséggel, de ugyanolyan buzgósággal őrködött a Dávid Ferenc szelle-46

Next

/
Thumbnails
Contents