Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

me fölött Várfalvi Kosa János, aki Enyedi után lett püspök (1597—1601). Még püspökké történt választása előtt írhatta „Katechesis az idvesség fundamentumáról“ című kátéját, amely háromféle alakban volt használatos, mint Kis, Közép és Nagy Káté. Az első több kiadást ért s egész a XIX. századig forgalomban volt az unitárius egyházban. Az utóbbiak kéziratban maradtak.

Kosa Jánost Toroczkai Máté követte a püspöki székben (1601—1616). Előbb a küküllői körben lelkész és esperes volt. Azután torockói s végül kolozsvári pap lett. Innen hívták el a püspöki székbe. Állásában Bocskai István megerősítette. Magyarra fordította Enyedinek ,,Explicationes“ című művét, ilyen címen: „Az ó- és újszövetség azon helyeinek magyarázata, melyekből a Szentháromság hittételét szokták magyarázni“. Irt egy kátét, amelyben már a bibliai történeteket is feldolgozta s ez által úttörő munkát végzett. Kiadta a Dávid Ferenc-féle énekes könyvet több énekkel gazdagítva, amelyek között saját szerzeményű énekek is voltak.

Mindezek mutatják, hogy az unitáriusok híven őrködtek mártír püspökük igazságai fölött s küzködtek a tiszta unitárizmusért, mert lelkűk szerint annak voltak hívei. De a zord idők s az egész vonalon lábra kapott katholikus reakció egyelőre nem engedte, hogy azt győzelemhez juttassák.^''"

15. ltáthory Zsigmond és a jezsuiták.

Báthory István a lengyel királyi trón elfoglalása után sem vette le a tekintetét Erdélyről. Különös gondja volt arra, hogy itt a vallási viszonyok az ő politikája szerint alakuljanak s a katolikus egyház régi fényébe helyreállíttassék. E célját annál könnyebben szolgálhatta, mert testvére: Kristóf, csak eszköz volt kezében. Alatta is folytathatta ama régi szándékának a megvalósítását, hogy Erdélyből az eretnekeket teljesen ha ki nem is irthatja, de itt a katholikus vallást legalább megerősítse. Ebből a célból 1579-ben Lengyelországból 12 válogatott jezsuitát küldött be, akiket a saját ajánló levelével látott el. Ezeket a fejedelem Gyulafehérvárra és Kolozsvárra telepítette le. Az országgyűlés méltó aggadolammal fogadta a jezsuiták betelepítését. Hiszen tudomása volt azokról a zavarokról, melyeket Európa többi országaiban előidéztek. Azért ki-47