Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

terjedt. Blandrata, aki egy idő óta vallási kérdésekkel nem foglalkozott s aki azt hitte, hogy a szociniánizmussai a vallási reformáció elérte a tető fokát: ezt az újabb fejlő­dést az egyházra nézve veszélyesnek tartotta. Ezért min­den áron el akarta téríteni a felfogásától Dávid Ferencet. De Dávid azzal felelt, hog Kolozsvárra zsinatot hivatott s ott nyilvános vita tárgyává tette azt a kérdést, hogy Jé­zust lehet-e Istennek nevezni s lehet-e a könyörgésben se­gítségül hívni? Sőt emellett a megigazulás és előreelren­­delés tanait is kérdés tárgyává tette. Blandrata ezt az ese­ményt közölte a lengyel antitrinitáriusokkal s egyben megkérte a Krakkóban tartózkodó Szocinusz Fausztot, hogy jöjjön Kolozsvárra s Dávid Ferencet személyesen győzze meg tévedéseiről. Szocinusz vállalta a feladatot. Eljött Kolozsvárra. Mintegy öt hónapot töltött itt s a Dá­vid Ferenc házában lakott. A két kiváló férfi sok szép gon­dolatot vetett fel az egymással való vitatkozások folya­mán ; de Dávid Ferenc mégis rúegmaradt amellett a felfo­gása mellett, hogy Jézus, ha nem Isten, akkor őt sem imádni, sem segítségül hívni nem kell; mert akkor Máriát és a kát#, egyház többi szentjeit is imádnunk kellene. Ilyenformán egyik fél sem tudta a másikat meggyőzni s Szocinusz siker nélkül távozott el Kolozsvárról. De már ekkor a kérdés annyira élére volt állítva, hogy békés meg­oldása lehetetlenné vált. Dávid Ferenc bízva a maga igaz­ságában 1579. február havára Tordára zsinatot hivatott, amelyen megállapították, hogy a Dávid Ferenc tanításai­ban semmi újítás nincsen. Az az egy Istenben való hitnek természetes következménye. Blandrata viszont Kolozs­várra hivott meg 50 papot s azok előtt fejtette ki azokat a veszedelmeket, amelyek az egyházra és a papságra követ­kezhetnek, ha a Dávid álláspontjához ragaszkodnak. Két párt állott szemben egymással. Az egyik jelszava ez volt: Adoramus. A másiké: Non adoramus. Blandrata most már a végső eszközhöz folyamodott. A fejedelem előtt Dávid Ferencet újítással vádolta. A fe­jedelem kapott a kedvező alkalmon, hiszen régóta szerette volna elhallgattatni. Azonnal írt a kolozsvári városi ta­nácsnak, hogy Dávidot tiltsák el a templomi szolgálattól, tartsák őrizet alatt s hozzá menni senkit se engedjenek, így lett Dávid Ferenc fogoly a saját házában. Ez a feje­delmi rendelet nagy visszatetszést szült Kolozsvárt, hol Dávid Ferencnek sok hive és barátja volt. De a fejedelem 39

Next

/
Thumbnails
Contents