Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
szabályt alkalmazták a város főbírójára nézve is; mert akkor az egyházi és polgári község nem volt még elkülönítve, hanem a város tanácsa volt az egyházközség kormányzó testületé s az választotta a főpapot, akit plébánusnak neveztek. Az istentisztelet külső formája egyszerű volt s általában a református gyakorlatot tartotta meg. Elemi iskolák, az egyházközségekkel együtt, lehetőleg mindenütt keletkeztek. Azonban az unitáriusok ezzel nem elégedtek meg, hanem igyekeztek az Isten igéje mellett a világi tudományokat is minél nagyobb mértékben és szélesebb körben terjeszteni. Ezért az ország különböző részében olyan alsóbb fokú iskolákat létesítettek, amelyekben a középiskola két alsó osztályát is végezni lehetett. Ezeket partikulának nevezték. Ilyen partikula volt: Hidvégen, Szenterzsébeten, Radnóthon, Torockón. Középiskolák voltak : Tordán, Nagyenyeden, Deésen, Marosvásárhelyt, Gyulafehérvárt és Kolozsvárt a szentpéteri külvárosban. Kolozsvárt volt a főiskola, amelyhez a legkiválóbb tanerőket alkalmazták nemcsak Erdélyből, hanem a külföldről Is. Ilyenek voltak: Sommer János, Paleolog Jakab, Pinczovita Mátyás, Franken Keresztény, stb., akik irodalmi tevékenységükkel is jó hírnevet hagytak maguk után. 10. Az unitárius vallás Magyarországon. Az a szabadszellemü vallásos mozgalom, melyet Dávid Ferenc Erdélyben megindított, hamar áttört a kis ország határain. Arany Tamás Debrecen vidékén, akit Meliusznak sikerült volt korábban elhalgattatnia, amint értesült az erdélyi unitárius mozgalomról, több társával együtt ahhoz csatlakozott és azt hirdette. Maradandóbb nyomokat hagyott maga után Egri Lukács. ő Egérben született s Wittenbergben tanult. Miután néhány évig szülővárosában paposkodott, Kolozsvárra hívták meg magyar prédikátornak. Azonban az erdélyi levegő nem kedvezett egészségének s ezért 1565-ben visszament szülőföldjére. De magával vitte az unitárizmus szabad eszméit, amelyeket Dávid Ferenctől sajátított el, aki már akkor nemcsak Károlyi Péterrel szemben, hanem templomi beszédeiben is hirdetni kezdette volt. Ezeknek az eszméknek lett bátor szószólója Magyarország északi részeiben. Azonban Károlyi Gáspár gönci lelkész ellene szegült. Már 1566-ban a gönci zsinaton hitvitára kényszerítette, de le 32
