Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
az erdélyi magyar egyház elveszítette kálvinista jellegét és unitáriussá lett. Az unitáriusok önbizalma a szép eredmény láttán nagyon megnövekedett. Bántotta őket az, hogy a magyarországiak otthon a saját győzelmüket hirdetik. Kieszközölték azért a fejedelemnél, hogy adjon alkalmat egy újabb mérkőzésre és pedig magyar nyelven, hogy a közönség is megértse s annál jobban tájékozódhassák. Hogy a magyarországi reformátusok minél nagyobb számban jelenhessenek meg, az újabb vitatkozás helyéül Nagyvárad állapíttatott meg, ahol 1569 okt. 20—25. napjain tartották meg. Erre a vitatkozásra mind a két fél legjobb erői állottak ki. Eljött a fejedelem is tanácsosaival. A vitát a fejedelem megbizásából a nagytekintélyű Békés Gáspár első tanácsos vezette. Külső fényben vetekedett a második gyulafehérvári hitvitával. Hat napig tartott, amely idő alatt bámulatos türelemmel sorakoztatták fel a küzdő felek érveiket. Közbe szólott többször a fejedelem és Békés az unitáriusok mellett. A vitatkozás az unitáriusokra szép eredménnyel járt, mert ezek vallásuk győzelmét biztosították Erdélyben s magában Nagyváradon 3000-en fogadták el. Ezeken a nagy hitvitákon Dávid Ferencnek egyetlen méltó ellenfele volt: a nagytudásu Mélius Juhász Péter. Azonban a küzdelem módját és eszközeit illetőleg egészen eltértek egymástól. Mert amíg Mélius a gúny és a kicsinylés hangja mellett állandóan máglyával és pallóssal fenyegetőzött: addig Dávid Ferenc azt tartotta, hogy- ,,a hit kérdésében nem a hatóság karjával, hanem az ige igazságával és a lélek szeretetével“ kell harcolni. Igazsága mellett ez a harcmodor is segítette azokban a hitvitákban, amelyek annyi babért termettek számára. 8. János Zsigmond, az unitárius fejedelem. Hogy a reformáció s különösen az unitárius vallás Erdély földjében olyan gyorsan gyökeret verhetett, abban nagy része van annak a türelmes és megértő szellemnek, amely János Zsigmond fejedelemsége alatt áthatotta e kis ország politikai kormányzását. János Zsigmond, aki 1540 július 7-én született Budán, súlyos örökséget vett át atyjától: Szapolyai Jánostól. Két erős párt küzdött egymással az ország birtokáért. Az egyiket német pártnak gúnyolták, amely Ferdinándért és vele az ősi katHolikus vallásért 26
