Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

küzdött. A másik párt a nemzeti irányt képviselte s a reformáció felé hajlott. A két fél között a legelkeseredettebb harc folyt, amikor Szapolyai János meghalt. Halála előtt tanácsosait a magyar név dicsőségére kérte, hogy idegen nemzetből való királyt ne válasszanak, hanem fia mellett tartsanak ki, őt mihelyt az alkalom kedvez, koronázzák meg s ezáltal a nemzeti királyság tovább folytatását biztosítsák. Egyben fia gyámjává Szolimán török szutánt tette meg. így történt, hogy János Zsigmondot atyja temetése után, alig két hónapos korában, azonnal magyar királlyá választották s Székesfehérváron megkoronázták. Melléje gyámul édesanyját, Izabellát tették. Egyben nárom tagból álló kormányzó tanácsot rendeltek melléjük a Petrovics, Martinuzzi és Török Bálint személyében.

Azonban a két párt között folyt versengést a török arra használta, hogy az ország egy részét, a fővárossal együtt, elfoglalta s a király anyjával együtt Erdélybe jött, ahol a rendek neki hűséget fogadtak. De á Martinuzzi és, Castaldo fondorkodásai miatt, el kellett hagyniok Erdélyt. Hosszas bujdosás és megpróbáltatások után, csak 1556- ban térhettek vissza, amikor Szászsebesen az erdélyi rendek és a hozzá tartozó magyarországi vármegyék János Zsigmondot újból urukká választották s ezzel megalapít tották az önálló erdélyi államot.

Mikor János Zsigmond másodszor vissza jött Erdélybe s fejedelmi székét elfoglalta, akkor már itt a reformáció győzedelmeskedett a katfcblikus egyház felett. A következő, 1557-ik évben a katholikus egyházi javakat állami javaknak nyilvánították s azokat nevelési célokra rendelték fordíttatni. így alakult át országgyűlési határozattal Kolozsvárt a Domokos-rendü zárda, Marosvásárhelyen a Ferenc-rendü és Nagyváradon a Mindszentek zárdája nemzeti iskolává. Megszűnt a római katjíolikus püspökség. TJgyr hogy.-ét-fejedelemnek és anyjának a gyulafehérvári püspöki lakást adták át. Egyideig még Izabella hordozta a kormányzás gondjait. Azonban 1559-ben bekövetkezett hirtelen halálával a 19 éves ifjú fejedelem vette át az ország kormányzását. Politikailag és vallásilag egyaránt nehéz idő volt akkor az országban. Mindkét tekintetben a forrongás és az átalakulás ideje. János Zsigmondnak sikerült az önálló nemzeti fejedelemséget annyira biztosítani, hogy az csaknem 150 éven át a magyarságnak tántoríthatatlan vára volt. A reformáció folytonos hullámzásai köz-27