Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

kísérletet tett arra, hogy a reformáció terjedését megakadályozza s akik melléje csatlakoztak, azokat térítse vissza az ő egyházába. Ebből a célból a papokat zsinatra hívta meg székvárosába. A Beszterce környékén lakó papok egyenesen megtagadták a zsinaton való megjelenést s Dávid Ferencet bízták meg, hogy az ő felfogásukat fejtse ki. Dávid Ferencnek a zsinati meghívóra készített válaszirata széles körben mély benyomást gyakorolt s őt a reformáció élére állította. Ennek lehet tulajdonítani, hogy már 1555-ben Kolozsvárra került, ahol a városi iskolának lett igazgatója. Itt heves vitái voltak Stancaro Ferenccel, a híres olasz antitrinitárius hittudóssal. Ezekben a vitákban hívei őt tartották győztesnek, ami hírnevét még jobban megnövelte.

E nagy hírnévnek legszebb bizonyítéka az, hogy egyszerre Erdély két legnépesebb városa: Kolozsvár és Nagyszeben hívja meg lelkészének. Nehéz lelki tusa után Kolozsvár meghívását fogadta el, mert a szülői kapcsolatok és gyermekkori emlékek ide vonzották. Itt olyan sikeres munkát végzett, hogy 1557-ben a magyar lutheránusok püspöküknek választották, míg a Nagyszeben-vidéki szászok maguknak külön szász püspököt választottak.

Ebben az időben jelent meg Erdélyben Kálmámcséhi Sánta Márton, aki a Kálvin tanait kezdte terjeszteni. Az első, aki szembeszállott vele, Dávid Ferenc, a magyar lutheránus püspök volt. Nagy vitatkozások indultak meg a két fél között, különösen az úrvacsora kérdésében. Ezeknek a vitatkozásoknak a során új yilágosság-sugarak járták át a Dávid Ferenc lelkét. Átlátta, hogy a Kálvin tanai tisztábbak s különösen az úrvacsora kérdésében közelebb állnak a biblia tanításaihoz, mint a Lutheréi. Sem álszemérem, sem a püspöki tekintély és méltóság meg nem akadályozta abban, hogy a megismert igazsághoz csatlakozzék. Amennyire védte eddig a Luther tanait, most olyan bátran szállott síkra a Kálvin nézetei mellett. Kísérletet tett arra, hogy lutheránus híveit is meggyőzze, s a maga felfogására térítse. Amikor ez nem sikerült, önként lemondott a püspöki méltóságról s mint egyszerű pap, tovább küzdött azért, amit igazságnak ismert. Egyik zsinatot a másik után tartották, hogy a kérdés tisztázódjék s a két fél között a megegyezés létrejöjjön. Azonban ez nem sikerült, habár Blandrata György is, a király udvari orvosa, aki Lengyelországból jött Erdélybe, a ki-21