Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
Mégis a szentháromság hitében elvakult kora Krisztus káromlását látta irataiban. Emiatt állandó bujdosás volt a sorsa. Hevesen összeütközött a szentháromság kérdésében Kálvinnal, akinek „Institutio“ című könyvébe széljegyzeteket írt s úgy küldte vissza, amiért ennek a haragját magára vonta. Ütja 1553-ban Genfbe vezette. Ott elfogták. A genfi tanács máglyahalálra ítélte, amit ugyanazon év október 27-én végre is hajtottak. „Jézus, az örök Isten fia, könyörülj rajtam!“ — ezek voltak utolsó szavai. A reformáció korabeli sezntháromság ellenes törekvéseknek még egy példájáról emlékezünk e helyen. Olaszországban, Vicenzában, ama kor legjelesebb tudósaiból egy társulat alakult abból a célból, hogy a szentirás és a józan ész világánál vizsgálják meg a katholikus egyház hitelveit. A társaság tagjai negyvennél többen voltak. Vezérük Ochino Bernát, a pápa gyóntatópapja volt. Köztük volt Leonardo, buzali apát, Blandrata György, Szodnusz Lélius, Paruta Miklós, Stancaro Ferenc, Gentilis Bálint, Alciati Pál, stb. Hosszas elmélkedések és tanácskozások után a szentháromság kérdésében ugyanolyan eredményhez jutottak, mint Szervét. Azonban az inkvizicó nyomára jött működésűknek. Kettőt közülök Velencében kivégeztetett. A többi pedig idegen országokba menekült, hogy életét megmentse s az igazságot magával vigye. 4. Lengyelország reformációja. A Luther és Kálvin által megindított reformáció tanai hamar eljutottak Lengyelországba. Azonban mielőtt itt megszilárdulhattak volna, megzavarta az az antitrinitárius mozgalom, amely ez idő tájt Európa különböző országaiban megnyilvánult. Az olaszországival csaknem egyidőben alakult Lengyelországban is egy titkos társaság, amelynek célja kezdetben az volt, hogy tegye vizsgálat tárgyává azokat a római katholikus hittételeket, amelyek nem a biblián alapulnak, hanem a pápa rendeletéből léptek életbe. A társulatnak alapítója és feje Lismanini Ferenc ferencrendi szereztes volt, aki mint a királyné gyontatója, Olaszországból jött ide. Tagjai pedig a legkiválóbb lengyel tudósok voltak. Amikor 1546-ban ez a társaság egy ülést tartott, azon megjelent egy Pastoris 13
