Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

köt még jobban ingerelte. Hiába való volt minden kísérlet, amely a két fél kibékítése céljából történt. A vita mind nagyobb hullámokat vetett, ami már nem csupán a keresztények békéjét, hanem a római birodalom nyugalmát is veszélyeztette. Ekkor lépett közbe a kereszténnyé lett Konstantin császár, aki a vitatkozások megszüntetése céljából Niceába 325-ben egyetemes zsinatot hivott össze.

A zsinatra mind a két fél nagy előkészületeket tett. Arius hivatkozva a szentírás, a hagyományok és oz egyházi Atyák tanításaira, azt állította, hogy egyedül Isten az örökkévaló lény. Csupán az ő létezésének nincsen kezdete. Igaz ugyan, hogy az Istennek legelső teremtménye a logosz vagy a Fiú, aki által teremtett azután mindeneket. De azért ő is teremtmény s így nem lehet sem lényegére, sem tökéletességére nézve egyenlő az Atyával. Ő nem létezett, mielőtt teremtetett s így nem lehet része az Istennek, aki nem teremtetett. Nem egy vagy azonos s nem is örökkévaló, csak hasonló lényegű (homoiusios) az Atyával. Ez rövid összefoglalása az Arius tanításának, amelyet ármnizrnusnak nevezünk s amely a Jézusra vonatkozó nézeteiben eltér a monárkiánusok tanításaitól, de megegyezik velük abban, hogy az egylényegü és egyszemélyű Istent hirdeti.

Ariusszal szemben állott Sándor püspök, aki Athanasius nevű presbiterével jelent meg a niceai zsinaton. Athanasius igen tanult és ügyes vitatkozó volt, akit éppen eme hitvitákban szerzett érdemeiért Sándor püspök halála után Alexandriában püspöki méltóságra emeltek. Ő a görög s nevezetesen a Platon befolyása alatt álló misztikus kereszténységnek volt a hive és szószólója. Ariusszal ellentétben azt hirdette, hogy a Krisztus nem teremtett lény, hanem mint logosz, vagy isteni bölcseség és értelem, öröktől fogva létezett s csak későbben lett önálló személlyé. Ezért, mint része az Istennek, nem teremtetett, hanem örökkévaló létezése van. Nem csupán örökkévaló, mint az Atya, hanem vele teljesen egyenlő rangú, egyenlő lényegű (homousios) Isten.

At'hanasiusnak és pártjának sikerült megnyernie Konstantin császárt, aki az egész vitát csupán szóharcnak tekintette s aki birodalma békéjét és nyugalmát féltette a vallási villongások miatt. Hosszas vita és magyarázgatás után a jelen volt mintegy 300 püspök közül, a császári tekintély igénybevételével, sikerült Athanasiusnak a több-9