Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)

A részletek mellőzésével a kolozsvári főtanács 1837. évi február hó 8-iki jegyzőkönyvnek 20. pontját idézem: „Két elnöke lévén rend­­szerintmindaFő,mind a Repraesentativum Consistoriumnaku.m. stb. A világi elem előtérbe nyomulása a zsinati és főtanácsi ülé­sek tagjainál is mind jobban és jobban kidomborodik. A Főtanács önkiegészitésének módja szempontjából az 1793. évi jegyzőkönyv tájékoztat. Eszerint „a consistorságra candidatió tétetik s a candidatusok közül történik szózatolás által a választás." Az 1796. évi jegyzőkönyv szerint az önkiegészítést a zsinat és a főtanács végezte a külső rendből önként megjelenő nemesi em­bereken kívül a nem nemesi és nemesi rendből „avégre kivá­lasztandó értelmesebb férfiak közül". Ez a rendelkezés az 1848. év előtti rendi alkotmány kor­szakában a democraticus irányzat szempontjából különös figyel­met érdemlő körülmény, jóllehet a nagyrészben székelyföldi s ekként kiváltságos területen fekvő egyházközségi életünk szem­pontjából nagy akadályba nem ütközött. Egyházunk demokratikus szelleme tényekben nyilvánult.1 A marosvásárhelyi és kolozsvári ügy-intéző Consistoriumok hatásköri harca tekintetében a jogtörténeti hatóerő egyenes vo­­naluságát hangsúlyozza 1796-ban a kaáli zsinaton a tiszteletes praeses úr (püspök), amidőn ezeket mondja: ... sajnálattal ér­tette volna másoktól s maga is fájlalva szemlélné némely jeleit, miként kívánnák némely hitbéli atyánkfiái az emberi emlékezetet feljül haladó üdőktől fogva vallásunk ügyes-bajos dolgainak a közjóra való igazgatására dicséretes eleinktől rendeltetett Gene­rale vagyis Főconsistoriumunktól és úgynevezett Repraesentativum Consístoriumunktól, mely amattól függ, magokat külön választani és egy úgynevezett „Seculare Supremum Consistorium“-ot^2 csu­pán külső rendből való személyekből állítani, mely az úgyneve­zett seculare objectumokat külön tractálja, azokról külön hatá­rozzon, végezzen, holott minden, vallásunkat akármely kitsín pontban illető dolgok eddígelé mindenkoron külső és belső rendből való személyekből álló consistorialis gyűléseken egybevetett érte-1 Az 1775. évi torockószentgyörgyi szinat elrendelte, hogy Derzsen két kurátor tétessék haladék nélkül : egyik «I parte libertinorum, másik jobbagiorum. 2 Ez ráutalás a reformátusoknál tényleg külön ülésező és határozó Eccle­­siastico-Politicum consistoriumra. 24

Next

/
Thumbnails
Contents