Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)
A részletek mellőzésével a kolozsvári főtanács 1837. évi február hó 8-iki jegyzőkönyvnek 20. pontját idézem: „Két elnöke lévén rendszerintmindaFő,mind a Repraesentativum Consistoriumnaku.m. stb. A világi elem előtérbe nyomulása a zsinati és főtanácsi ülések tagjainál is mind jobban és jobban kidomborodik. A Főtanács önkiegészitésének módja szempontjából az 1793. évi jegyzőkönyv tájékoztat. Eszerint „a consistorságra candidatió tétetik s a candidatusok közül történik szózatolás által a választás." Az 1796. évi jegyzőkönyv szerint az önkiegészítést a zsinat és a főtanács végezte a külső rendből önként megjelenő nemesi embereken kívül a nem nemesi és nemesi rendből „avégre kiválasztandó értelmesebb férfiak közül". Ez a rendelkezés az 1848. év előtti rendi alkotmány korszakában a democraticus irányzat szempontjából különös figyelmet érdemlő körülmény, jóllehet a nagyrészben székelyföldi s ekként kiváltságos területen fekvő egyházközségi életünk szempontjából nagy akadályba nem ütközött. Egyházunk demokratikus szelleme tényekben nyilvánult.1 A marosvásárhelyi és kolozsvári ügy-intéző Consistoriumok hatásköri harca tekintetében a jogtörténeti hatóerő egyenes vonaluságát hangsúlyozza 1796-ban a kaáli zsinaton a tiszteletes praeses úr (püspök), amidőn ezeket mondja: ... sajnálattal értette volna másoktól s maga is fájlalva szemlélné némely jeleit, miként kívánnák némely hitbéli atyánkfiái az emberi emlékezetet feljül haladó üdőktől fogva vallásunk ügyes-bajos dolgainak a közjóra való igazgatására dicséretes eleinktől rendeltetett Generale vagyis Főconsistoriumunktól és úgynevezett Repraesentativum Consístoriumunktól, mely amattól függ, magokat külön választani és egy úgynevezett „Seculare Supremum Consistorium“-ot^2 csupán külső rendből való személyekből állítani, mely az úgynevezett seculare objectumokat külön tractálja, azokról külön határozzon, végezzen, holott minden, vallásunkat akármely kitsín pontban illető dolgok eddígelé mindenkoron külső és belső rendből való személyekből álló consistorialis gyűléseken egybevetett érte-1 Az 1775. évi torockószentgyörgyi szinat elrendelte, hogy Derzsen két kurátor tétessék haladék nélkül : egyik «I parte libertinorum, másik jobbagiorum. 2 Ez ráutalás a reformátusoknál tényleg külön ülésező és határozó Ecclesiastico-Politicum consistoriumra. 24
