Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)
III. Korszak. 1778—1850. a) A consistoriumok. Az 1778. évben Szentábrahámon tartott zsinat, — amelynek előzményeiről levéltári anyaggal nem rendelkeztem — ekként határozott : 1. A méltóságos főcurator urnák kötelessége leszen mind a Generale Consistoriumban Kolozsváron, mind a Zsinatokban személyesen megjelenni, vagy in casu legális absentia personalisat denominálni. Az 1796. évi kaáli zsinat pedig még közelebbről fogja meg a kérdést és rendeli: 1. Hogy ennek utánna a Generale vagyis Főconsistoriumban két előkelő alatt: t. i. egy külső rendből való u. m. Főcurator és belső rendből való u. m.: a superintendens, avagy püspök praesidiumok alatt folytattassanak akármely névvel nevezendő, vallásunkhoz valami befolyással levő tárgyak..... 2. A Repraesentativum Consistorium, vagy annak elülülője, ki ezután is a superintendens lészen, legyenek kötelesek ennek utánna is_______ Főcurator úrral........... cointelligenter lenni______ E rendelkezések szerint az elnökség a Főconsistoriumban már a paritásos rendezésen nyugszik. A világiak irányitó szerepe a Repraesentativum Consistoriumban is előtérbe lépvén, a Képviselő Tanács világi elnöksége is elmaradhatatlan volt. A világi elemnek a Generale Consistoriumban és az állandó ügyvezetést intéző Repraesentativum Consistoriumban való térfoglalása ebben a korszakban a papi elem háttérbe szorítását vonta maga után. Az előző korszakban (1718—1778) a világi elem 22
