Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)
tórium meg nem határozott számú tagokból álló és önmagát minden korlátozás nélkül kiegészítő testület volt. A Supremum Consístoríum működésének akadályairól részletesebben nem kívánok szólani, de egyházalkotmányunk szempontjából azért van nagy jogtörténeti jelentősége, mert a Supremum Consistorium megszervezése révén és az elnöknek biztositott jog folyományaként a világi elem törvényi szervezés alapján 1729 után belekerült 1. a papi jellegű közönséges zsinat (Synodus Generalis) és 2. a Téli Egyházi Főtanács (Consistorium Generale) tagjai sorába. Ez a két testület fejlődött ki azután az önkiegészités alapján a ma is meglévő vegyes (papi és világi) jellegű : a) Egyházi Főtanáccsá (Supremum Consistorium) és b) Zsinati Főtanáccsá (Synodale Consistorium).1 A fenti határozatból kitetszően a Repraesentativum Consistorium Képviselő Tanács is e korszakban elvesztette kizárólagos papi jellegét és az 1775. évi adatok szerint a Repr, Consistorium tagjai a kolozsvári tanárok és beválasztott papok. A szentábrahámí 1778. évi zsinat határozata értelmében a Képviselő Tanács tagjaiul a főcurator aplikalt „a kolozsvári értelmesebb atyafiak közül négyet“. Ezek a jellegzetes változások határozzák meg egyházalkotmányunk 1694 —1778. évek közötti korszakát. Ezekből láthatjuk, hogy a presbyteríalis elv sem az egyházközségekben, sem az egyházkörökben (díoeceses), sem a legfelsőbb testületekben nem jutott érvényre. 1 Az 1793. évben Kolozsvárt tartott Generale Consistorium a „Főtanács“ kérdését akként értelmezte, hogy „Eleitől fogva nem lévén más Consistorium, minálunk az esztendőnként rendszerint kétszer u. m. januáríusban itten Kolozsvárt ; zsinati gyűlések alkalmával pedig hol egy, hol más dioecesisben tartani szokott, részszerint külső rendből, részszerint pedig belső, vagyis papi rendből álló úgynevezett: Generale Consistorium és a Kolozsvárt levő Repraesentativum (részint külső, részint belső rendből álló) consistoriumon kívül: a Föconsistorium nevezet alatt értessék az úgynevezett Generale Consistorium“. Ugyanezen elvi állásponton volt az 1796, évi kaáli zsinat is. Ez időpontoktól visszafelé tekintve, az „emberi emlékezetet fölülhaladó idő“-ben 1729- ben megtaláljuk azt a rendelkezést, amely alapul szolgált ahhoz, hogy az unitárius egyházi legfőbb testületek vegyes (papi és világi) jellegű testületekké alakultak 18 —
