Tóth György: Az Unitárius Egyház Alkotmányának vázlatos jogtörténeti kifejlődése - A"Keresztény Magvető"füzetei 10. (Kolozsvár, 1933)

Ha és amennyiben képviseletről szó eshetik, ez az 1729. évi szervezet szerint abban jutott kifejezésre, bogy a főcurator: „minden synatra és Consistoriumokra rendeljen két subjectumokat, kik segitségül legyenek a papi Consistorium directiojának.1

b) Az egyházkörök. (1718—1778.)

E korszakban az egyházkörök egyházalkotmányi szerepe még nem eléggé kialakult.

Az Ecclesiastica Disciplina az egyházkörök egyházigazgatási hatáskörével rendszerbeliségénél fogva nem foglalkozhatott. Erészben az esperes hatásköre volt megszabva.

Az esperesi kerület (kör) egyházközségei az esperes (senior) felügyelete alatt állottak s az egyházköri kormányzás az esperesi vizítaicoban csúcsosodott ki.

Az egyházkörök egyházalkotmányi szervezetének jelentősége 1718. után kezd kibontakozni, amikor az egyházkörök is világi gondnokokat kaptak.

Ezt követőleg az egyházköri gondnokok és a világi elem az egyházkörben épugy előtérbe jutnak, mint a főgondnokokkal kapcsolatban a Generale Consistoriumban a világi elem előtérbe lépett. 2

1 Az 1694. évi Disciplina Ecclesiastica által szabályozva volt Consistorium tiszta papi jellege ebből is kitetszik Ez a canon a világi elemnek az egyházigazgatásba való bevonulását szabályozza, amely fokozatosan nő, mig a fejlődés elérte a paritásos részesedést. Ezek a deputatusok 1730-tól kezdve a zsinati gyűléseken és a Téli Főtanácson a jegyzőkönyvek igazolása szerint meg is jelentek.

2 Az egyházkörök szervezete tekintetében ma már tisztázottnak tekinthető, hogy:

a) az alpapi széket (quindenalis sedria) a házassági perlekedő felek bármikor összehivathatták, ha a megfelelő taksát az esperesnél lefizették, de előnyösebb volt, ha az idézést a partialis synodus (köri gyűlés) idejére kérték.

b) A partialis synodus összehivása már egyházalkotmányi kérdés, amely a Discip. Ecclesiasticának az esperesekről szóló részében világosan meghatározta, hogy az csak egyházi felsőbb engedély alapján volt öszzehivható.

Mikó ezt a kérdést ekként nézi: a szabályok az engedélykérést nem, de a megtartást múlhatatlan kötelességgé teszik.

Arra nézve nincs pontos adatunk, hogy e korszakban a belső embereken kívül a köri közgyűlésnek még kik a tagjai.

Kívánatos volna, hogy egyházköreink működése és alkotmányos fejlődése az eredeti jegyzőkönyvek alapján egyházjogi rendszerességgel feldolgoztassanak— 19 —