Frencz József - Erdő János (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház szervezeti törvénye - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 4. (Budapest, 1942)
Egyházi szervezeti törvény
és jogorvoslatot keresni — természetesen mindezt a fennálló törvények értelmében. Kötelességeik: vallásos és erkölcsös életet élni, az egyház és iskola javát virágzását előmozdítani, gyermekeik oktatásáról és vallásos neveléséről gondoskodni, a fennálló egyházi törvényeket és rendszabályokat tiszteletben tartani, megbízatásaikban híven eljárni, felettes hatóságaiknak engedelmeskedni, egyházi és iskolai célokra reájuk törvényesen kivetett terheket hordozni. Egyházi hivatalok viselése alól elfogadható okok alapján az illető egyházközségi hatóság által felmenthetők. Ilyen okok: előhaladott életkor, terhes családi állapot, betegség, másnemű közszolgálat, mely akadályozná egyházi teendői hű végzésében; vagyontalanság. Az 1538. évi januári Főtanács 38. jkvi pontja a 9. §. ríj bekezdéseként az alábbi törvényszakasz beiktatását rendeli el: A nyugalmazott belső emberek az egyház minden terhét hordozni kötelesek. Indokolt esetben a Kehli Tanács felmentést adhat. ad 9. §. E. K. T. (1454—1941.) — a budapesti unitárius egyházközség, Pethő István lelkész indítványát magáévá tevén, fenti szám alatt iktatott azon javaslatára, hogy a zsidó unitáriusok egyházközségi közgyűléseken, sem papválasztás esetén, sem máskor szavazati jogot ne gyakorolhassanak, Jogügyi Bizottság által is magáé; vá tett, egyházi jogtanácsos afia folyó évi október hó 7-én iktatott jelentésében foglalt indokok alapján, megállapítva, hogy a szervezeti törvény vonatkozó intézke; dései értelmében minden egyházközségi tagnak egyenlő jogok vannak biztosítva és így elvi szempontból az egyháztagok között olyan kategóriák létesítése, hogy egyes kategóriákba tartozók több joggal bírjanak, mint a, másikba. számítottak, a szervezeti törvény szellemével nem egyeztethető össze, figyelemmel azonban a budapesti egyházközség jelenlegi helyzetére és azokra az okokra, amelyeket az indítvány tie vő nem részletezve általában .lelkikényszernek nevez, s küílönösképen arra is, hogy az államhatalom is kényszerülve volt intézkedéseket foganatosítani, nemcsak a zsidók közéleti térfoglalásával kapcsolatban, hanem szavazati jogaik gyakorlásának korlátozására nézve is, úgy határoz, hogy az ügy sürgősségére való tekintettel a körök meghallgatása nélkül az alábbi törvénymódosító javaslatot terjeszti Egyházi Főtanács elé. „Tekintettel a Magyarországi Unitárius Egyház kimondottan magyar nemzeti jellegére, teljesjogú egyháztag csak az lehet, aki az érvényben levő állami törvények értelmében zsidónak nem tekintendő.“ Főt. Biz. javasolja, hogy a kérdés adassék ki a köröknek. 20
