Frencz József - Erdő János (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház szervezeti törvénye - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 4. (Budapest, 1942)
Egyházi szervezeti törvény
Egyházi Főtanács E. K. T. javaslatát fogadja el túlnyomó nagy többséggel. 1909—1941. E. K. T. E. K. Tanács az Egyházi Főtanács 1941. november hó 16-án tartott ülésében 12. j. jegyzőkönyvi szám alatt hozott alábbi határozatát tudomásul veszi. „Tekintettel a Magyarországi Unitárius Egyház kimondottan magyar nemzeti jellegére, teljes jogú egyháztag csak az lehet, aki az érvényben lévő állami törvények értelmében zsidónak nem tekintendő.“ E. K. Tanács ezen határozat alapján megállapítja, hogy azok az egyháztagok, akik az 1939. évi IV. te. értelmében zsidónak tekintendők, nem teljes jogúak és mint ilyenek az egyházi törvény vonatkozó rendelkezései értelmében sem választói, sem választhatási joggal nem bírnak. E. K. Tanács az Egyházi Főtanács határozatának végrehajtásaképpen körirattal fordul valamennyi egyházközséghez, azzal az utasítással, hogy haladéktalanul állítsák össze azon egyháztagok névjegyzékét, akik megelőzőleg zsidó felekezetnek voltak tagjai és ezeket írásban hívják fel, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő záros határidő alatt az illetékes közigazgatási hatóság által kiállított hiteles okmánnyal (Tanúsítvány) igazolják. hogy az érvényben lévő törvények értelmében nem tekintendők zsidóknak, vagy pedig jelentsék be. hogy zsidóknak tekintendők. Azok, akik az egyházközség által megállapított határidő alatt a fent leírt módon igazolják, hogy zsidóknak nem tekintendők, a választói névjegyzékbe beveendők. Azok, akik nyilatkozatuk szerint zsidóknak tekintendő személyek, vagy a megállapított határidő alatt a fentebb említett hiteles okmányt nem terjesztik be, a választói névjegyzékbe nem veendők be, illetve, amennyiben a névjegyzékben szerepelnének, kitörlendők. E. K. Tanács e jelen határozatának végrehajtásáról jelentés küldendő be az Egyházi Főhatósághoz. 10. §. Tisztviselő csak magyar állampolgár lehet. Nem lehet egyházi tisztviselő: a) Aki egyházellenes magatartást tanúsít, s kötelesség mulasztása által az egyház és vallás-erkölcsi élet érdekeit veszélyezteti. b) Aki jogerős büntető-bírósági ítélettel hivatalvesztésre szóló mellékbüntetéssel sújtatott, a büntető-bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől kezdve, a hivatalvesztés időtartama alatt mindenesetre. c) Aki állásához nem méltó súlyos erkölcsi vétséget követ el, vagy államellenes magatartást tanúsít és ezek miatt büntető bírósági ítélettel vagy fegyelmi úton elmarasztaltatott, amennyiben a büntető-bíróság szabadságvesztés-büntetésre ítélte, a szabadságvesztés büntetésének tartama alatt és 21
