Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)
II. Könyv 1694 - 1718
64 Amidőn ezekre Mokos reámufat — ugyanakkor igen helyesen arra is fölhívja a figyelmet, hogy a Herczegszöllősi Kánonokban viszont az egymástól sokszor átdolgozott német egyházi törvények visszhangja is meg-megcsendül. Utal az 1540. évi Kirchenordnung-ra, a würtembergi 1547. évi Synodalordnung-ra. Egyezik a herczegszöllősi kánonok több-kevesebb pontja a francia és angol befolyásnak is kitett rajnamenti, főleg az 1563. évi pfalzi és az 1566. évi hesseni Kirchenordnung rendelkezéseivel. A Herczegszöllősi Kanonokkal egyezők a weseli és az emdeni zsinatok végzései, nemkülönben a lengyeleknek az 1573. évi krakkai zsinaton egyetemesen elfogadott, eladdig kiskörben érvényes constitutioi. A lengyel constitutiok minket különösen érdekelnek, mert az erdélyi és lengyel-unitárius vonatkozások a Radeczky Disciplináját az 1573. évi krakkói zsinat constitutioival, vagy ott használatos más disciplinával közelebbi kapcsolatba hozhatják.1 A Herczegszöllősi kánonok a jogtörténeti szempontokon fölül minket egyháztörténeti szempontból is közelről érdekelnek, amire Kanyaró már régen reá is mnt.atott.1 2 A baranyai és tolnai unitárius mozgalom egyenesen befolyásolta a Herczegszöllősi Kánonok egynémelyikénck szövegét Kanyaró szerint. Kanyaró a herczegszöllősi kánonok közül a 13. 19. 20. 21. és 24. kánonokra utal. Ezek a kánonok ebben a történeti megvilágításban egészen megelevenednek s hozzánk érthető szókkal szólnak, jóllehet a jelzett kánonok tartalma általánosságban megfelel a reformatio korában fennforgóit körülményeknek.3 E megvilágításban a Királyhágón-túli (erdélyrészi) események igy hatottak a herczegszöllősi kánonok egynémelyikének a tartalmára. Viszont részletes vizsgálódás tárgyává kellene tenni, hogy a Mokos állításának megfelelően a herczegszöllősi kánonok mennyiben hatottak a Királyhágón-túli (erdélyi) részekben az egyházi életre és rendszabályokra (kánonokra). 1 Ezeket a lengyel constitutiokat nem sikerült feltalálnom. Pedig Radeciusnak — akit különben Uzoni-Fosztó német eredetűnek jelez — Lengyelországból viló bejövetele ennek a megszerzését és megvizsgálását a mi szempontunkból kétszeresen fontossá teszi 2 Kanyaró Ferenc; Az Unitáriusok Magyarországon 1891. Kolozsvár. Lásd a XII—XIV. iejezeteket. 3 a) A 21. kánont Kanyaró igy értelmezi: „MIérthogy az Sáthán az ő tagjai által tértsd: unitárius papok) mindenkor azon forgolódik, mi módon ejthesse az ő csacsogásaival az igaz tanítókat (értsd: kálvinista papokat) ve • szedelembe, az mit immár sokszor megkísértettek. Ezekért azt akarjuk, hogy senki az tanítók közül az meggyőzetett (1) eretnekekkel ne disputáljon, se együtt velek ne nyájaskodjék, hogy az Istennek neve ő miattok ne szidalmaztassék és hogy az tanítókat is valami veszedelembe ne hozzák.“ b) Rámutat a 132. lapon az 1. 6. 13. 15, 20—22. 24. 27. 46, kánonokra is.
