Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)

II. Könyv 1694 - 1718

65 Mindezekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a reformatio korá­ban keletkezett kánonok szerzője a legtöbb esetben a püspök, vagy a jövendő püspök volt — igen gyakran előzetes megbízás nélkül. Az elkészített kánonok azután javaslatként a zsinat elé kerültek s ott nyertek elfogadást. A Radeczky Disciplinájának elkészültére nézve adatunk van, hogy munkatársakul a névszerint megnevezett consistorok szerepel­tek, de azt pontosan megállapítani, hogy Radeczky ennek elkészíté­sére felkéretett volna — az eddig ismert adatok alapján — nem lehetett. A D. E. bevezetéséből az el enkezőre, vagyis arra lehet követ­keztetni, hogy Radeczky előzetes megbízás nélkül a saját elhatáro­zásából az általa felkért munkatársaival együtt készítette el a Discip­lina Ecclesiasticat, mondván : Az ismert példákat követve, „Isten házának építésére mi is Isten segedelmében való bizakodással és utánozva a mennyei böl­csességgel ékeskedő régi embereket, elhatároztuk, hogy amit az egy­ház kebli javítására tehetünk, azt rövidesen közre adjuk.“ Kérdés, hogy a Disciplina Ecclesiastica szövegezésére a felkért konsistorokon kívül a Consistorium testületi szervezetében gyako­rolt-e befolyást és minő actussal lett az egyháztagokra nézve tör­vénnyé téve ? Valamelyik zsinaton ebből a célból elő volt-e terjesztve és el volt-e fogadva, vagy csak a gyakorlat emelte kötelező törvényerőre ? Erre ma, a vonatkozó korszak egyháztörténelmi és jogtörténeti forrásanyagának kevésbbé ismert volta és közzététele nélkül határo­zott választ adni nem lehet. Átvizsgáltam az 1626 év kerüli zsinati jegyzőkönyveket, de meg­felelő adatokat nem találtam.1 Az 1661. évi deésfalvi zsinat határozata azonban önmagában is törvényi erőt adott az addig használatban vo't Disciplina Eccle­­siasticanak, elrendelvén, hogy az : „Ecclesiastica Disciplinát minden papnak és mesternek meg kell szereznie és tartoznak azt tanulmányozni és aszerint élni.“ Az Ahriá i püspök által kiadott Disciplina is csak úgy vált tör­vénnyé, hogy azt a zsinat ebben az alakjában elfogadta, vagy az egyház igazgatásában annak használatát a gyakorlat szentesítette. A gyakorlat pedig szentesítette.1 2 A Disciplina Ecclesiastica 1694. évi kiadásának törvényerejű volta majdnem napjainkig fennmaradt. Kozma József hites szószóló 1803 ban irt Házassági Eijárásá ban a Supremum Főtiszlelendő Consistoriumnak úgy, mint pure judi­ciale fórumnak tárgyait felsorolva igy folytatjá : 3. Vágynak ezen Főconsistoriumnak még nevezetes [inás] tár­1 Az 1627. évi utasítás II. része figyelemre méltó. 2 De ezen felül az is megjegyzendő, hogy sem az 1626. évi, sem az 1694. évi Disciplina Ecclesiastica — autonom törvényalkotási jogunkkal teljes összhangban — fejedelmi megerősítés a'á nem volt terjesztve. 5

Next

/
Thumbnails
Contents