Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)
Bevezetés. Szentábrahámi L Mihály: „Systema Universae Theologiae Christianae“ cimü munkájában az egyház kormányzásáról irt III. fejezet 31. § ban ezt mondja:1 „Ami az erkölcsök fejlesztését illeti, e tekintetben az egyház hatalma „egyházi fegyelem“ név alatt szokott előfordulni — disciplina ecclesiastica — (ámbár e szó eredetileg a fékezés bizonyos nemét is jelenti); nem egyéb ez, mint javítása azoknak, kik élet- és erkölcsbeli romlottságuknál fogva nem bizonyítják, hogy ők az egyház valódi tagjai.“2 E nézőpont a gyakorlati alkalmazásban az egyházi rendszabályokban ölt testet s ezért a „disciplina ecclesiastica" ezt is jelenti: egyházi rendszabály = egyházi törvény = egyházi rendtartás. Az egyházi rendtartások tartalma külömböző.3 A reformatio eredményében alakult külömböző egyházak hatóságai a vallási forradalmakkal is együttjáró fegyelmezetlenség megfékezésére szükségszerüleg kellett, hogy valamely rendszabályok betartását megköveteljék. Ezek a rendszabályok azonban csak a nyugalom bizonyos fokán hatnak s ezért nem is kell arra gondoljunk, 1 Summa'*Universae Theologiae Secundum Unitarios. Magyarra fordította Derzsi Károly. Kolozsvár 18119. L. az idézett munka 403. lapját, j 2 a) Disciplina = fegyelem = valamely testület, osztály, felekezet tagait kötelező magatartási szabály. A disciplina értelme ma is kettős : a) tudomány ág; b) rend, fegyelem. Régen az oktatás tárgyát és módját jelentette a nevelést és rendtartást is hozzáértve. b) A világi törvénnyel: vq[ao; szemben az egyházi törvények megkülömböztetéseül már a lil-ik századtól kezdve: zxvcov szó fogadtatott el. A régi latin forrásokban a zavwv szónak megfelelő egyenértékű kifejezésként használják: canones, canonum statuta, forma, disciplina, canonica sanctio, lex Canonica. c) A közzsinatí határozatok osztályozva: a hitágazatra és a fegyelemre vonatkoztak. A hitágazati határozatokat: decreta-nak; a fegyelemre vonatkozó határozatokat: canones-nek nevezték. A tridenti zsinat uj terminológiát fogadott el. Eszerint: 1) a decretum = dogmaticus kérdés; 2) a decretum de reformatione = disciplinaris kérdés. A decretumok : fejezetekre és canonokra oszlanak. A fejezetek a dogmaticus kérdéseket bőven tárgyalják; a canonok a kifejtések eredményét röviden és tömören tételbe foglalják A decretum de reformatione cim alá foglalt végzések: csak fejezetekre oszlanak. d) A protestánsok kezdetben a canon kifejezéssel egyenlően használták az articulus kifejezést : Articuli seu canones. A gyakorlatban általánosabb kifejezés maradt a: canon. A confessiok külön fogalmat jelentenek acanon-nal szemben. 3 A katolicus egyházban az érvényes regulák gyűjtőneve volt: Disciplina’Ecclesiastica Vigens. Szent Chrodegang a kanonok-testvérek részére irta volt a: Reguláris Disciplina-t. Lásd Békefl Rémig idevonatkozó munkáját, A magyarországi káptalanok megalakulása és Szent Chrodegang regulája (Bpest 1901.)
