Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)

I. Könyv

54 A Generale Consistorium, — amelynek 24 választott tagja volt a papi rendből — a téli időszakra volt összehívandó. Ezzel szem­ben a Generalis Synodust — amelynek az összes papok és meste­rek tagjai voltak — a nyári időszakban kellett megtartani.1 A Generale Consistorium ezért — téli egyházi tanács néven is gyakran fordnl elő. A zsinat és generale consistorium tartása .közötti időközben a szükséghez képest a folyó ügyeket a püspök intézte a már fennebb ismertetett: particulare consistorium közreműködésével.1 2 3 Ennek okmányszerü bizonyítékát találjuk az 1681. évi junius 8-án tartott ádámosi zsinat ama határozatában, amely a scholában lakó deák atyánkfiái felől határozva mondja: hogyha püspök uram az kolozsvári particulare consistoriummal együtt, vagy annál is inkább az Generale Consistoriummal együtt valamely Ecclesiába or­dinal valamely deákot — és reluctál etc. . ? Az 1682. évi főtanács határozata is világosan arra mutat, hogy a particulare (v. partiale) consistorium már a XVII. században kifej­lődött ügyintéző consistorium volt. E szerint: „A Generale Consistorium authoralja a Partiale Consistoriumot de loco futurae Synodi akár a kolozsvári hóstátban levő Szentpéteri Ecclesiában, akár Tordára determinálják ő kegyelmek, cselekedjenek pro re nota et ratione futurarum circumstantiarum és aszerint küldje ki püspök uram convocatoriaját.4 A Mikó által felsorolt testületek közül ebben a korszakban há­rom (a, b és c) szerv végzi az egyház feladatait: a) a Zsinat = Sancta Synodus Generalis; b) a Téli Egyházi Tanács = Generale Consistorium ; 1 a) Az 1579-ben szervezett consistorium tagjait Uzoni a II. K. 280. lapján sorolja fel. Hunyadi Demeter püspökön és Fejérvári Mátyás kolozsvári condona­tor, főjegyzőn kivül 1 —24 sorszám alatt névszerint és nehány kivételével az állás megjelölésével nevezi meg a consistorokat. A külömböző egyházközségek pásztorai és egyes esperesek vannak fel­sorolva. b) A viaticum kérdését a Generale consistorium-ra a bölöni zsinat sza­bályozta 1698. VI. 1-én. Ez a viaticum a zsinatra menetelre nem vonatkozott. 2 a) Ez a particulare consistorium veszi fel a jegyzőkönyvekből kitet­­szőleg a : repraesentativum consistorium nevet 718—1778. között. b) Jól megjegyzendő, hogy a zsinat is és az egyházi tanács (generale consistorium) is évenként egyszer összehivandók voltak, azonban a jegyző­könyvekből világosan kitűnik, hogy azok különböző okokból évenként nem voltak összehiva. A téli főtanácsot minden egyes alkalommal Kolozsvárt tar­tották. — Kivételnek mutatkozik az 1729. évi hires kissárosi főtanács. 3 Protocullum 1. K. 128. oldal. 4 a) Prot. I. K. 132. oldal. Ez az 1626. évi Disc. Ecci. rendelkezésétől eltérően a particulare consistorlumra ruházza a zsinat meghatározásának helyét és idejét — amint ezt átruházott hatáskörben az E. K. T. is gyakorolja. L. De officio consistorii 2. pontját. b) Az meg kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy a házassági ügyekben a Consistorium nevében a Patriculare Consistorium jár el.

Next

/
Thumbnails
Contents