Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)
I. Könyv
55 c) a Részleges Tanács — Particulare Consistorium.1 A következő (1718—1778.) II. korszakban a jellegzetes változás abban nyilvánul, hogy az egyházi ügyeket intéző papi testületekbe a papi rend mellé a világi elem is bevonul s ezáltal a testületek belső szervezete is a kor viszonyainak megfe élőén átalakul. A II. korszakra való átmenet megvilágítása céljából reá kívánok mutatni arra, hogy az erdélyi országgyűlési törvények (Apr. Cons. I. R. I. C. III. ar.) már az I. korszakban is módot adtak, hogy az egyház ügyeinek vitelében a világiak is alkotmányosan részt vegyenek, azonban az egyházi szervezet ebben az irányban a protestánsoknál nem lett kiépítve és pedig sem az unitáriusoknál, sem a reformátusoknál, sem a lutheránusoknál. A kiépítettség leginkább a lutheránusoknál késett. Ezek a Iegkonservativebbek voltak. A reformátusoknál Apaffy 1671. X. 3 ra hívta volt össze egyidejű tárgyalásra: a) egyfelől a ref. valláson levő magistratusokat, patronusokat, az enyedi, kolozsvári professorokat, a marosvásárhelyi, udvarhelyi, szászvárosi, fogarasi és dévai scholamestereket — és b) másfelől a generalis synodust. A világiak gyűlésén a fejedelem, mint főpatronus elnökölt. A zsinat a püspök elnöklete alatt folyt külön. A világiak külön gyűlésének határozata átküldetett a zsinatra s ily módon kaptak arra választ.2 Az 1653-ban kihirdetett Approbaták rendelkezése dacára ez volt az első eset, hogy a ref. egyházban a világiak szervezeti formában léptek fel s ezzel megkezdődött a két ágú alkotmány, amely az Egyházi Főtanács és a Generalis Synodus külön gyűléseiben a ref. egyházban kerek kétszáz évig (1671 —1871.) állott fenn. Az unitárius egyházban a Zsinat és Egyházi Főtanács ilyen elkülönzött szervezeti formában, külön tanácskozással s a tanácskozás eredményében hozott határozatok írásbeli közlésével — nem nyertek soha teljes szervezeti kialakítást Az alábbi ismertetés szerint a papi jellegű Synodus mellett kialakul a világi jellegű Supr. Cons. = Főtanács is és igy ezek az unitárius egyházban is egymás mellé kerülnek, de felistnerhetőleg és kimutathatólag nem működnek külön világi és külön papi gyűlésekként, hanem mindkettő, mint vegyes (papi és világi) jellegű főtestület3 1 a) Az egész egyház kormányzása szempontjából a kolozsvári eklézsia domesticum consistoriuma a központi hatóságok között nem fordulhat elő. Ennek a szerepe éppen fordított: helyi szerv, amely azonban helyzeténél fogva általános érdekű intézkedési körben tevékenykedik — különösen az iskola fenntartása körül. b) A particulare consistorium ügyintéző átruházott hatásköréről a Mikóféle 51. és 54. canonokban találunk adatokat (1681. és 1682. évből.) 2 Prot. Közlöny 1891. 40. 1. 1893. 244. 1. 1894. 293. 1. A széki egyházmegye jkve. 1622—1727-ből. 3 A Disciplina Ecclesiasticát Almásy Mihály püspök 1694-ben újból kiadta (I. kiad. 1626.), de az ezt követő Időben az egyházi törvények (canonok) szerkesztésében annak szerkezetéhez és tartalmához nem ragaszkodtak és nem alkalmazkodtak,