Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)
I. Könyv
53 Az egyház igazgatása (kormányzása) az 1579-ben megszervezett s 24 tagból álló consistorium élén a püspök feladata volt. Az 1626 ban kibocsátott Disciplina Ecclesiastica ezt szabatosan rendezte és a püspökkel való együttműködést biztosította. Az 1579—1626. évekre eső kialakulás eredményében az 1626. évben kibocsátott Disciplina Ecclesiastica szeunt intézményes formában áll előttünk : a) Sancta Synodus Generalis (= Zsinat) és b) Generale Consistorium (= Főtanács,) A Mikó egyházjogtanában foglalt tanításokká! szemben az ér vényben volt Disciplina Ecclesiastica rendelkezéseire és a Mikó által összegyűjtött Canonokra támaszkodva kétségtelen bizonyossággal állíthatjuk, hogy a synoduson kívül a Generale Consistorium az 1579- ben való szervestül kezdve a synodussal párhuzamosan szakadatlan folytonossággal mőködött. A Mikó egyházjogában (23. §.) felállított csoportosítást vizsgálva, úgy gondolom, hogy a külömböző megjelölések alatt előforduló testületeket nem nehéz a múltban is megfelelően elhelyezni. Az egyházi zsinattal (Sancta synodus generalis) szemben az egyházkor gyűléseit régebben részleges zsinatnak: parbalis synodus nak nevezték. Ma : egyházköri közgyűlés. A kolozsdobokai körben ez sajátszerü módon működött, mert a püspök egyúttal (1857. évig) a kolozsdobokai körnek az esperese és az 1758-ban Kíssároson tartott zsinatig kolozsvári első pap. Ekkor a főpapság a püspökségtől elválasztatott. Gondos vizsgálat után ki fog tűnni, hogy az eljáró személyek azonossága esetében is más eredete volt a Partiale Consistoriumnak és más volt az eredete és hivatása a kolozsdobokaköri Partialis Synodusnak. A püspök elnöklete alatt működő partialis synodusnak tagjai ; a kolozsdobokaköri papokon és mestereken kívül a kolozsvári tagok is. A jegyzőkönyvekben olvasható neve e gyűléseknek: partialis conventus; — partialis congregatio ; — sancta sedes claudiopolitana; — sanctum consistorium claudiopolitanum ; — sancta sedes ecclesiastica; — püspök urunk széke. Abból, hogy a kolozsvári tanácskozó testületeknek a jegyzőkönyvekben ily sokfele megjelölésével találkozunk és hogy ezek egyikét a jegyzőkönyvek claudiopolitanum consistoriumnak tüntetik fel, okszerüleg lehet következtetni, hogy ez a particulare consistorium a Disciplina Ecclesiaslica-ban szervezett consistorium mellett már az I. korszakban a püspök elnöksége alatt könnyen összehív ható permanens consistoriummá fejlődött. így kerülnek szembe az elnevezésben már az 1579—1718. évek között; v>; a) a consistorium generale és b) a consistorium particulare.
