Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)

IV

Az E. K. Tanácsnak Csifó Salamon teológiai tanárral szemben 1916. évben elfoglalt álláspontja és az 1916 —1917. évi sikertelen hivatalos kísérletezések az incorporálás szükségességéről fokozott mérvben meggyőztek.

Az 1918. év nyarán alakult ki előttem véglegesen az a terv, amelynek e gyűjteményes munka a megvalósítása.1

Az egyházjog anyagának felszínre hozásánál és feldolgozásánál kétféle rendszert kellett, hogy alapul fektessek.

Mindenekelőtt a szétszórt joganyagot a ma érvényben levő „Szervezeti Törvény“ (1. törvény)-nyel kellett kapcsolatba hoznom. Ecélból arra kellett törekednem, hogy az írott jogszabályok tárgykörök szerint csoportosíttassanak, mert csak igy lehetett az egyes tárgykörök szétszórt joganyagát a gyakorlati használhatóság szempontjából incorporálni. E rendszer szempontjából állítottam föl a keretek megjelölésére az I—X. törvényjelzést. Ez nem taxatio, hanem csak keret a rendszerezés céljából, amelyet a további XI. stb. jelzéssel bővíteni, tágítani lehet. Sőt azt is kiemelendőnek tartom, hogy ez a rendszer csak az általam végzett incorporatio alapjául szolgáló beosztás. Ha bárki más valaha vállalná egy újabb incorporálás nagy és nehéz munkáját, ez a rendszer azt nem kötné. Ha pedig az E. K. Tanács, vagy a Főtanács az érvényben levő törvények csoportosítását és egymásutáni sorrendjét valamikor megállapítaná : ez a gyakorlati feldolgozásnak hivatalos kerete lenne.

De ez a hivatalos keret is csak: hivatalos keret volna, amely a rendszeres feldolgozásnál az irót egyáltalában nem kötné.2 A

egyházi tanácsos afiának egyházi törvényeink kiadásánál követendő eljárás módozataira irányuló javaslatára a jogügyi bizottság véleményes javaslatának meghallgatása után a következőkép határoz:

E. K. Tanácsunk nagy elismeréssel vette Dr. T. Ov. egyháztanácsos afiának egyházi törvényeink kiadásánál követendő eljárására és az eljárás módozataira 1915. jan. 15-én benyújtott javaslatát, azonoan sajnálattal bár, de a viszonyok, körülmények és anyagi helyzet teremtette követelmények előtt E. K. Tanácsunknak e tekintetben is meg kell ez idő szerint hajolnia és épen ezért elfogadva a jogügyi bizettság aiánlatát, kénytelen megelégedni most azzal, hogy egyházi törvényeinket és szabályainkat csak magukban, jogtörténelmi fejtegetésen nélkül, adja ki sorozatos füzetekben, kiegészítve természetesen ezeket a megfelelő tárgymutatóval. Az E. K. Tanácsnak Kolozsvárt, 1915. szeptember hó 15 én tartott üléséből. Szám : 943—915. Ferencz József unitárius püspök. Csifó Salamon titkár helyett.

E hivatalos állásfoglalás után az eg'etlen lehetőség az volt, hogy az egyházjog anyagát a saját vázlatom szerint feldolgozom és anyagi felelősségem mellett kiadom.

Korábban nem tudtam, most szükségesnek tartottam még áldozatok árán is kiadni.

1 E világítja meg, hogy 1918-ban s ezt követőleg a leginkább érezhető hiányok pótlására és a külömböző törvények között hiányzó szerves kapcsolat létesítésére indokolt törvényjavaslatokat terjesztettem elő. Most utólagosan azok is megértik újabb és újabb indítványaimnak eredő okát, akik akkor, a kitűzött cél ismerése nélkül, indítványaimat sokallották.

2 Az U. K 1920. évi 8—10. számában az I. kötetre vonatkozóan megjelent kritikának ide vonatkozó része egyoldalú nézőpontot juttat kifejezésre. Hibás az a nézőpont is, hogy én az 1. köietben a Corpus Juris Hungarici beosztását követtem volna. Nem, én más rendszert követtem és ismert utón haladtam.