Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)
V gyakorlati célt szolgáló commentárok azonban a törvények hivatalos kiadását rendszerint követni szokták. A sokat hangoztatott kodifikáláshoz az általam végzett incorporálásnak eleddig semmi köze nincs. Más a célja és megoldási módozata az általam végzett incorporálásnak és más a célja és megoldási módozata a sokat hangoztatott általános kodifikálásnak.1 Az általános kodifikálás lehet annyira egységes, hogy részekre való bontás (1—II. stb. törvény jelzés) nélkül egyetlen törvénybe lesz feldolgozva az egész anyag, vagy lehet részekre tagolt.1 2 Az egyházjog lerén általában az incorporálást tartom a történelmi fejlődés hűséges kísérőjének. Uj kódex szükségét csak ott ismerem el, ahol a joganyag oly naggyá nőtt és annyira szétesett, hogy csak általános kodifikálás által lehet rendet és rendszert teremteni. E vezető gondolatok folytán gyűjteményem I. és II. kötetébe a ma érvényes Írott törvényszövegeket igyekeztem a gyakorlati használat céljára csoportosítani és rendszerbe szedni: incorporálni. Ennél a feldolgozásnál az időbeli sorrendre való tekintet nélkül az egyes tárgykörök szerint igyekeztem csoportosítani a jogangagot. Az egyes tárgykörökön belől természetesen az időbeli egymásután szükségszerű megoldási módozat. A III. és IV. kötetbe az élő unitárius egyházjog jogtörténeti anyagát törekedtem összeállítani, hogy a mai jogot a múlt bizonyítékaival megvilágítsam és megérthetővé tegyem. A III. és IV. kötet anyagában is fordulnak elő az újabb törvények által érvényben hagyott jogszabályok. Ez anyag összeáiiiiásnái már az időbeli sorrendre fektettem a fősulyt, hogy a kifejlődést élesen szemléltethessem. Ez a nagy eltérés az I. II. kötet és a III. IV. kötet anyagának a feldolgozásánál. Külön fontolgatás tárgyát képezte, hogy az eredeti latin szövegek milyen módon adassanak ki ? A külömböző megbeszélések eredményében a jelen megoldást találtam a legcélirányosabbnak. Fontos feladat volt az 1694. évi Disciplina Ecclesiastica lefordításának helyes megoldása. Erre Gálfi Lőrinc teológiai tanár 1 Ezzel a kérdéssel ma körülbelől úgy állunk, mint ezelőtt 10—15 évvel az unitárius egyháztörténelem megírásának kérdésével. Akkor mindenkinek ez volt a vesszőparipája. Ez általános hangulattal szemben K. L. merte nyíltan megmondani, hogy addig, amig egyháztörténelmünk levéltári forrásanyaga feldolgozva nem lesz, az unitárius egyháztörténelmet a mai követelményeknek megfelelően megírni nem lehet. Egyházjogunk általános codificálása kérdésével kapcsolatban most én hangsúlyozom, hogy egyházjogunk jogtörténeti anyagának gondos felszínre hozása nélkül a történelmi fejlődéshez simuló általános kódex-tervezetet készíteni nem lehet. Lásd az 1. kötet 211—216. lapjait is. 2 Egységes kódex az 1918-ban életbe léptetett: Codex juris canonici amely 1-2414 §-ból áll, ilyen a magyar lutheránus egyház új alkotmánya. Részekre tagolt kódex a református egyház törvénye. (I—IX. törvény.)
