Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)
Előszó. E kötetben évekre visszanyúló anyaggyűjtésemet dolgoztam fel. Az unitártus egyház jogával statusunk kiváló emberének: b. e. Benczédi Gergely kedves tanáromnak és diákköri pátronusomnak biztatására kezdettem foglalkozni. Táblai tanacsjegyző koromban minden találkozást felhasznált, hogy Mikó egyházjogi munkásságának az átnézésére sarkaljon s e munkásság tovább fejlesztésére rábírjon. E nagyfokú egyházszeretet hatása alatt az unitárius egyházjog anyagának áttekintését igyekeztem megszerezni. „A vallas, erkölcs és jog" egymáshoz való viszonyát akartam közelebbről megvizsgálni s ebből a nézőpontból „Az unitárius egyházjog alaptörvényei“-! megismerni.1 Ezirányu munkásságom elmélyítését az a körülmény, hogy az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztálya 1908-ban titkárává választott, megakasztotta. Ettől az évtől kezdve bírói munkásságom által igénybe nem vett időmet a Jogi Szakosztály feladatainak megvalósítására szenteltem.1 2 Az unitárius egyházjoggal való foglalkozásra csak szórványosan akadt időm. Az E. K. Tanács 1909. évi V. 12-én 190/1909. sz. határozatával abban a megtisztelésben részesített, hogy az egyház törvényeinek átnézésére kiküldött bizottságok egyikébe: a fegyelmi felelősségről szóló törvény átdolgozására kiküldött bizottságba egyenesen előadónak kért föl. E megbízatás folytán újból át kellett, hogy nézzem az ide vonatkozó jogtörténeti anyagot. A fegyelmi felelősségről szóló törvény tervezetének elkészítésével kapcsolatban összeállítottam a papválasztásra vonatkozó régi egyházi törvényeket is. (1910.) E munkám és a kedvezően fogadott fegyelmi törvénytervezet hatása alatt következhetett volna, hogy az egyház hivatalosan megbízást ad az egyházi törvények rendszeres feldolgozására, azonban ilyen gondolatot az egyház nem juttatott nyilvános kifejezésre. Ennek elmaradása folytán a fegyelmi törvénnyel kapcsolatos egyházjogi kérdéseken kivül más egyházjogi kérdésekkel rendszeresen nem foglalkoztam. Egyházjogi anyaggyüjteményem rendszeres egybefoglalásának gondolata lassacskán mégis megérlelődött bennem.3 1 Tanulmányaimat a K. M. akkori szerkesztője: Péterfi tíénes ny. teológiai akadémiai tanar úr a legnagyobb szeretettel fogadta és sok jóindulattal törekedett munkásságomat állandósítani. A tanulmányok közzététele nem a megírás sorrendjében történt. 2 Lásd a szerző dolgozatai között megemlített fölolvasásokat és a titkári jelentéseket. 3 Elgondolásomat már 1915-ben, egy beadványomban részletesen ki is fejteitem. Az E. K Tanács a következő álláspontra helyezkedett: Nagyságos dr. Tóth György egyháztanácsos úrnak, Helyt. Értesítjük egyházi tanácsos afiát az E. K. Tanács következő határozatáról: Dr. T. Gy.