Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház rendszabályai 1626-1850 - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 3. (Kolozsvár, 1922)
X 3. Prédikáció előtt az Atyához Jézus nevében való imádkozásnál a Mi Atyánk tartassék meg; prédikáció végén, mikor a nép elbocsáitatik, áldás helyett e szók mondassanak Pál 2. Thess. 2.16—17 bői: A mi urunk Jézus Krisztus pedig és az Isten, a mi Atyánk, aki minket szeretett és adott örök vigasztalást és jó reménységet, kegyelméből vigasztalja meg a ti sziveiteket és erősítsen meg titeket minden beszédben és jó cselekedetben. Amen. 4. Egy pap is helyét elcserélni, vagy más helyet választani a superintendens és consistorium hire nélkül ne merészeljen. A consistorium igérí, hogy az egyház reformját rövid időn elkészíti és zsinat elé terjeszti.1 Ezeket a szabályokat a jelen volt papság egy része meggyőződésből, a másik része a helyzet nyomasztó súlya alatt elfogadta s ennek jeléül alá irta — írja Jakab Elek. A most jelzett rendtartási szabályok utolsó mondatának megfelelően Hunyadi Demeter1 2 már 1579. szeptember 14 re össze is hívta a Consistoriumot, hogy az Egyházi Rendtartás-ról határozzanak. Az 1579. IX. 14-ére összejött Consistorium elé terjesztett iratban forrásunk szerint: a kisdedek kereszteléséről, az úrvacsoráról és más emberi tervekről volt szó. Ebből én arra következtetek, hogy a Consistorium előtt nem az egész egyház igazgatására kiterjedő szerves Egyházi Rendtartás feküdt, hanem csak az 1579. VII. 2-án elfogadott, I - IV. pontban foglalt hitvallást kiegészítő hitelvi kérdésekkel kapcsolatos egyházi rendszabályokról volt szó. Ebben az időben még mindig a Dávid Ferenc és Blandrata felfogása között fennforgót! hitelvi kérdések izgatták a kedélyeket. Ezek voltak a fontosabbaknak látszók s nem az egyházi rendtartási szabályok (Disciplina Ecclesiastica), A hitelvi szempontok lehettek az okok, amik miatt a papi Consistorium IX. 14-én nem határozott, hanem a kellő megfontolás céljából 1579. XI. 1-re tűzte ki az újabb gyűlés napját.3 1 a) L. 1 Jakab Elek: Dávid Ferenc Emléke 241. lap. Eredeti latin szövegben : Oklevelek XIX. Ez a rendszabály a csirája a későbbi unitárius rendszabályoknak. A tiz parancsolat is fokozatosan nőtte ki magát. b) A református egyházban Kiss Áron szedte össze és magyarra fordítva kiadta. „A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései“-t. Protestáns Theologlai Könyvtár XV. kötet. 1881. 2 1579. VII./20-tói püspök — 1592. VI1./6. 3 Defensio Francisci Davidis in negotio de non invocando Jezu Christo in praecibus. Két kiadás ismeretes. Az egyik pontos megjelöléssel: Impressum in aula Bas'liensi Anno CID1DXXCI. Szabó Károly R. M. K. Ill./i. 702. sorszám alatt ezt első kiadásnak mondja. Az évszám nélkül nyomatottat, a 11. kötet 168. sorszáma alatt, 1582-ben megjelentnek mondja az Ad lectorem alapján, és Kolozsvárt jelöli meg kiadási helyül. Tévesnek mondja Czvittinger amaz állítását, hogy az évszám nélküli 1580-ban jelent volna meg. Tisztán bibliographiai vitás kérdés. De ezt a kérdést még vitásabbá teszi dr. Borbély István ez állításával: „Két kiadása ismeretes Egyik 1579-ben jelent meg Frankfurtban, másik 1580-ban Krakkóban“. [A Magyar Unitárius Egyház Hitelvei a XVI. században. 77. lap 1. jegyzet.] Állítását megismétli a 79. lapon a 207, jegyzetben igy: ,t. i. a Defensio először 1579-ben jelent meg.“
