Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)

69

az olyan szinti causakban supernumerarius assessor viccin ejus gerat. (201. Canon.)

E canonra Mikó a következő helyes megjegyzést teszi: E canonban a quindenalis széken nem az alpapi széket kell érteni, mert azon a felügyelő gondnokok nem szoktak jelen lenni, hanem a partialist, vagyis az egyházköri gyűlést, ahol azok is jelen vannak. De ebből is világos, hogy a partialis szék és quindenalis szék neve • zet a végzésben sokszor össze van cserélve, aminek oka az, hogy a partialis tartásakor, annak bevégzésével quindenalis, vagy alpapi széket szoktak tartani s régebben ilyenkor még a jegyzőkönyv is egy volt. Megválasztatván pedig, a partialis a közügyigazgatót azonnal felesketi. Szokás.

II. E hivatal hatásköre a fentiekből részben következik, de helyesen csak akkor láthatjuk, ha a régi egyházi közigazgatást és bíráskodást magunk elé képzeljük. Mikó rövidesen igy összegezi a köri közügyigazgató hatáskörét: „Hivatali körét esküje szabja meg, de hogy ezt az esküt a főtanács mikor alkotta, annak nincsen nyoma a jegyzőkönyvekben, hanem a hivatali esküformák egy könyvbe összeirattak és 1853-ban 231. sz. alatt a Képviselő Tanácsnak bemutattattak főtisztelendő Székely Mózes ur által.1

Ez eskü szerint kötelessége a közügyigazgatónak :

1. Az eklézsiák, eklézsiái gondnokok s belső emberek törvény elleni tetteit az esperesnek jelenteni és attól rendelést vevén, a hibást a törvények nyomán perbe fogni és a pert kifolytatni.

2. Ebben az eljárásban azt kell szem előtt tartania, hogy bősz - szuból, irigységből, haragból s más akármiféle érdekből senkit se hurcoljon, de kedvezésből se hallgassa el senkinek se a hibáját.2

Ma az I. törvény 194—195.ü-ai rendelkeznek nagy általánosságban a köri közügyigazgatóról. Rámutathatok a fegyelmi törvény 35—37. §-aira is.

E munka keretében e függelékek közlendők voltak, mert tárgy szerint ezeket leginkább a fegyelmi törvénnyel kapcsolhattam egybe. A vonatkozó részletes anyaggyűjtést más időkre kellett halasztanom. A most közzé tett anyag az 1. és III kötet anyagát szerencsés módon egészíti ki. Egyházjogunk teljes kiépítésében minden kis anyagnak jelentősége van, ha a kellő helyen alkalmazzuk.3

1 Lásd az I. kötet 194—206. lapjait.

s Az eskü az 1. kötet 199. lapján olvasható. Már ott jeleztem volt, hogy minden egyes eskünek külön kifejlődése van.

3 A pap és kántor (kántortanitó) jó viszonya az egyházközség Pelbékéjének egyik legjobb biztosítéka. A belső emberek viszálykodása az egyházközség híveinek egymás elleni harcát váltja ki

a) E kérdésben a kolozsvári főtanács 1732. 1. 19-én igy határozott:.. . mindenik pedig a maga részén való atyafiakat úgy moderálja és componalja, intra bis quindenam, hogy mind a kettőnek ott való maradása meglehessen, melyet ha nem fognak cselekedni, Szentgyörgy napon túl eklézsia nélkül maradnak mind a ketten. (Prot. I. 361. oldal.)

b) A kolozsvári 1755. évi 1. 18-iki főt. határozata :

Az iirmösi minister atyafiak egymással nem alkhatnak és periekednek, melyet nem szenvedhet a Consistoritim, hanem injungalja, hogy vévén ez ordinatiot, statim et de facto megbékéljenek, secus ha Szent-György napig meg