Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
63 megfelelően és szükség esetén a közigazgatási hatóságok igénybe vételével találtuk szabályozandónak. IV. FEJEZET. Rendes jogorvoslat. A szövegezés oly egyszerű és a rendszerrel annyira egybe olvad, hogy részletesebb indokolást nem igényel. V. FEJEZET, eljárás a fetebbeze'sí bíróságok előtt. A fvlebbezési fórumok oly távol esnek, hogy a felek érdekében a szóbeliséget köíelezőleg elrendelni nem találtuk célirányosnak. A felek részére a szóbeliség kérését nyi va hagyjuk. A felebbezési bíróság azonban mérlegelni fogja, hogy belátása szerint az ügy szóbeli tárgyalás tartását igényli-e. VI. FEJEZET. Költségéit Az egyház fegyelmi jogának gyakorlása az intézménnyel járó szükségszerűség. A fegyelmi bíráskodás tehát első sorban az egyház érdekét szolgálja Az eljárással felmerült költségeket is — amennyiben marasztaló ítélet nem hozható — az egyház közalapjának leli viselnie. Nem lehet semmi elfogadható indokot felhozni az eddigi törvény ama (31. §) rendelkezésének a fenntartására, hogy az ártatlannak nyilvánítás esetén költség megtérítésének és hordozásának helye nincs. (112. §. 2. bekezdés.) A fegyelmi büntetéskép kiszabandó pénzbüntetéseknek az lesz a rendeltetése, hogy mentesítsék a közalapot, amennyiben csak lehet. Ez által az egyház közalapja csak akkor lesz megtámadva, ha a fegyelmi eljárások hivatalból való megindítása körül szükséges óvatosságot a közvádlók és a fegyelmi bíróság^ elmulasztják és alaptalan fegyelmi eljárásokat rendelnek el és visznek keresztül. De még ez esetben is csak akkor, ha a fegyelmi alap kimerül. Ennek a megelőzése okából a költségeket a legszükségesebbekre kell redukálni. A további rendelkezések közelebbi megvilágositást nem igényelnek. Még csak arra utalunk, hogy a fegyelmi esetek előre nem látható megoszlása melleit csakis az egységes fegyelmi alap lesz alkalmas megóvni a közalapot attól, hogy nagyobb mérvben igénybe vétessék. Az év végén való elszámolás a központi pénztár kezelésének szabá’yszerüségéből foly. VII. FEJEZET. Végrehajtás, Spencer syntheticus filozófiájának IV. részében s illetve „szociológiái alapelvei" IV. fejezetében mesteri tömörséggel van beállítva a tudományos élethivatá=ok kialakulása. A társadalom kibővülésével lép fel a papság, mint külön osztály s minthogy ők nem lévén életfenntartó munkára ráutalva, idejüket és erejüket a szellemi munkának és tudonfánynak szentelhették. Ennek a kiváltságos helyzetnek tudható be. hogy a középkoron keresztül egész a legújabb korig a keresztény államok írástudói és jogtudósai a papok voltak.
