Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
Történeti előzmények. i. Az egyházi fegyelem a mi egyházunkban is az egyes korszakoknak megfelelő fegyelmi büntetési rendszer megalkotása és a fegyelmi bíráskodás kiépítése által vált valóra. Az 1848. év előtti fegyelmi büntetési rendszer és fegyelmi bíráskodás részletes ismertetése a jogtörténeti anyagnak iul messze időre visszamenő összeállítását kívánná meg, azonban erre itt nincs elegendő terünk. De nem mulaszthatom el, hogy a fegyelmi bírói szervezet fejlődését legalább vázlatosan be ne mutassam és nem térhetek ki az elől se, hogy az egyházi fegyelem körét tájékoztatóig meg ne jelöljem. Az egyházi fegyelem a reformáció kezdetén és kifejlődése korszakában a hívekkel és az egyházi tisztséget viselőkkel szemben egyaránt szigorú irányzatú volt. A hívekkel szemben gyakorolt egyházi fenyítések (büntetések) a világi törvényeknek a vallásos életre is kiterjedő rendelkezései folytán fokozatosan enyhültek, sőt ma már alig is alkalmaztatnak.1 2 3 Az unitárius egyházban, amint ez az erdélyrészi protestáns egyházakban szokásban volt — a hívekkel szemben alkalmazott fegyelmi büntetések voltak: 1. A kiközösítés mindkét neme: a) kisebb kiközösítés (excommunicatio minor) és b) nagyobb kiközösítés (exc. major.) A kisebb kiközösítés: a templomtól s különösen az úrvacsorától való eltiltásból; a nagyobb kiközösítés: az egyház kebeléből való kizárásból állott. 2. Az eklézsia követés.1 2 3 4 1 Lásd ereszben Szentábrahámi: Summa universae theologlae Christianae secundum unitarios c. munkáját Derzsi {ordításában: Ili. fejezet — az egyház kormányzásáról 386 s kör. lap. 2 Ürmö-i Kálmán : Lehet-e az eklézsiakövetés kötelező gyülekezeteinkben ? Kereszlény Magvető XXUL Kötet 254 1. 3 Dr. Tóth György: Az egyházközségek erkölcsös élete felett való őrködés. Unilárius Egyház. 1918. évf. (XIII.) IX 15 szám. Az egyházhivek fegyelmezésének és az egyház által alkalmazandó büntetéseknek, megtorlásoknak kérdése a mai korszellem közepette egészen háttérbe szorult. Ezzel a kérdéssel érdemes volna behatóan foglalkozni. 4 L. Mikó egyházjogának 108—112. §-ait.