Tóth György - Költő Gábor: Az Unitárius Egyház szervezete - törvény a fegyelem felelősségéről - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 2/1. (Kolozsvár, 1922)
6 Mindkét fegyelmi fenyíték kimondása az illetékes fegyelmi fórumon történt és ennek kimondása nélkül a pap önmaga nem vehette alkalmazásba. Egyházi tisztséget viselőkkel szemben a fegyelem gyakorlása a múltban az esperesek, a püspök, a partialis synodus (egyházköri közgyűlés) és a generalis synodus (zsinat) hatáskörébe tartozott. A fegyelmi büntetések túlnyomó része fix összegű pénzbírságokból állott s a fegyelmi eset megállapítása cselén ezt kellett alkalmazni. A fegyelmi büntetéseket a fegyelmi bíróságot gyakorló egyházi bíróságok által szabták ki. E fegyelmi bíróság szervezete nagyon változó volt, mert — általában szólva — a házassági bíráskodást gyakorló egyházi bírósággal azonos volt. A partialis synodus (közgyűlés) volt az első fokú fegyelmi bíróság. A quindenalis bíróság (alpapi szék) kezdetben kizárólag házassági ügyeket látott el. A fellebezési bíróságok változása a szükséghez igazodott. a) Régente a közgyűlésről (partialis synodus) a Generale Consistorium eleibe vitettek az ügyek. (Manuductio 1. és 92. §.). Innen pedig a zsinati gyűlésre. (Disciplina Eccl: De officio consistorii). b) Később a partialis synodusról a Generale Consistorium helyett a Képviselő Tanács (Repraesentativum Consistorium) eleibe történt a fellebezés. Ez abból állapítható meg, hogy a dézsi zsinat 1783-ban azt végezte, hogy : a perek ne a Képviselő Tanács elé, hanem a Zsinati gyűlés eleibe fellebeztessenek. Ezáltal úgy a Repraesentativum Consistorium (Képviselő Tanács) mint a Generale Consistorium (Főtanács) megszűntek fellebbezési fórumok lenni. c) Nemsokára 1793-ban 36. szám alatt az végeztetett, hogy a partialis synodusról a fellebezés a Generale Consistorium eleibe történjék. Messze vezetne célunktól, ha az egyházi bírói szervezet gyakori változását nyomon akarnók kisérni. De nagy nehézségekkel is találkoznánk, mert a forrás-anyag ezideig rendszeresen feldolgozva nem is lett. A régi kézirati forrásmunkákban rendszerint hiányzik a szabatos szétválasztás. Kozma József hites szónoknak 1803-ban irt „Házassági eljárásában“ találtam idevonatkozóan a legvilágosabb ismertetést.1 A) A szakember szabatosságával állította be „A Belső Papi Tisztes Törvényes Székekről és azoknak rendszerint való tartásokról“ irt Hl. részben a szervezetet —. a házassági és fegyelmi ügyekben. 1 A . . . Belső Papi Törvényes Ítélőszékeken folytatni szokott Matrlmonlalls.... processzusok. ... Rövid Leírása. ... íratott az 1803-ik esztendőben hites szószolló Kozma József által. Kézirat 1—140 lap. 1 — 135 §. Kozma Ferencz klr. tanácsos úr volt szives rendelkezésemre bocsátani (1918) Köszönet. (A visszaadáskor ajánlottam, hogy helyezze az egyház kézlratgyiijteményébe (1919. 1.), ahol külömben már egy példány előzőleg Is megvolt.
