Ferencz József (szerk.): IV. törvény. A Magyarországi Unitárius Egyház belső embereinek választásáról és kinevezéséről. V. törvény Belső emberek változása alkalmával a javadalom megosztásáról - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1p. (Budapest, 1941)

27

A javadalom megosztásával időnként újra felmerülő nehézségek az 1889. évi törvény említett 5. és 16. szakaszai meghatározott rendelkezései ellenére sem voltak mindig megnyugtathatóan elintézhetők, s a felterjesztések az E, K. Tanácsnak megújuló munkát adtak. E korszellem hatása alatt teszi meg felterjesztését a marosi egyházkor, s javaslatot terjeszt be a Főtanácshoz a kepe megosztásának módozataira vonatkozóan. A Főtanács a javaslatra kikéri az egyházkörök véleményét, s a heérkezett javaslatokkal együtt letárgyalta, Az E. K. Tanács az elkészített és átdolgozott tervezetet 1086—1900. sz. a, az egyházi főtanács elé terjeszti 1900-han, mely azt 84. főt. sz. határozatával törvénnyé emelte.

A javadalom megosztásra vonatkozó határozatokkal kapcsolatban érdemes még megemlíteni, a II. fokú közigazgatási bíróságnak 1—1922. sz. határozatát. Lásd: 142—1922. E. K. T. sz. a., mely elvi jelentőségűnek tekinthető: „Az egyházi törvények helyes értelmezése szerint a kepe jogi természete abban rejlik, hogy a természetben szolgáltatandó gabona helyett nem lehet, csak a legkivételesebb esetben, pénzt fizetni“.

„E helyes elv kiegészítendő azzal a további elvi állásponttal, hogy aki az egyik kepefizetéstől a következő kepefizetésig tartozását pénzben meg nem fizette, az egyáltalában nem igényelheti azt a jogot, hogy az előző évre vagy a múltra pénzben fizessen, hanem az új termésből köteles a régi hátralékot is természetben megfizetni.“