Ferencz József (szerk.): IV. törvény. A Magyarországi Unitárius Egyház belső embereinek választásáról és kinevezéséről. V. törvény Belső emberek változása alkalmával a javadalom megosztásáról - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1p. (Budapest, 1941)

Y. TÖRVÉNY

BELSŐ EMBEREK VÁLTOZÁSA ALKALMÁVAL A JAVADALOM MEGOSZTÁSÁRÓL.*

— 84—1900. évi főtanácsi jegyzőkönyv. —

„A lelkészek, a kántorok, kántortanítók és tanítók állomásaik változtatásával, lemondásukkal, nyugdíjba menetelükkel vagy halálukkal bekövetkező változások eseteiben az évi javadalomnak egymás között, illetőleg az özvegy és örökösök között való megosztása a következőkben állapíttatik meg: 1

1. A tisztviselők választása és kirendelése, illetőleg költözése rendesen úgy eszközöltessék, hogy:

a) a lelkészek és kántorok április 1-én,

b) a kántortanítók és tanítók szeptember 1-én állomásaikat elfoglalhassák.

A tisztviselők változása időközben azonban csak szükség szerint történhetik.

2. Év kezdetének vétetik január 1-sője minden egyházi javadalom, lelkészi fizetés állami kiegészítése, kántortanító és tanítói államsegély és korpótlék tekintetéből.

3. A tisztviselőt mind az egyházi fizetésből, legyen az pénz- vagy terménybeli fizetés, mind az állami kiegészítés — segély — korpótlékból csak annyi rész illeti meg, amenynyire megszolgál.

4. A földbirtok haszna, a termény s a munkabeli szol* E törvény jegyzetezésénél figyelembe vettem az V. egyházi törvény 1921. évi kiadása alkalmával közölt, valamint dr. Tóth György kéziratban rendelkezésre bocsá.jtott jegyzeteit.

1 A belső emberek változása esetén a befektetés megtérítését az 1867. évi főtanácsi jegyzőkönyv 37. jkvi pont alatt szabályozta, figyelemmel az 1846. évi főtanács 40. sz. határozatára is.

Á keperészlettel nyugdíjazott belső emberek igényét a 1867. évi főtanács 6. sz. határozatával állapította meg. E határozatot az 1870. évi főtanács 16. sz. a. újból megerősítette. E határozatoknak az önálló nyugdíjintézet létesítése után ma már csak jogtörténeti értékük van.