Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház szervezete - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1. (Kolozsvár, 1921)
A) Egyházi szervezeti törvény - II. Rész. Egyházköri hatóságok és tisztviselők
68 rí) Felügyel az egyházkor levél-, könyv- és pénztárára. o) Joga van azonnal felfüggeszteni a nagyobb fokú büntetést igénylő fegyelmi esetekben azon egyházközségi ■ tisztviselőt, ki az egyházközségi fegyelmi bíróság alá tartozik. p) Az egyházközségek érdekében való elkerülhetetlen kiszállásai alkalmával napidija 6 korona, természetbeli fuvar s a menynyiben azt az egyházközség nem ad, fuvardíj km.-ként 30 fillér az illető egyházközség pénztárából.1 III. Cím. Egyházi közigazgatási biráskodás. I. A közigazgatási sérelmek elintézésének szabályozása a muh gyakorlatának megfelelően a Szervezeti Törvény 175. és következő §-ban akként nyert megoldást, hogy a közigazgatási bírói eljárás az esperes hatáskörébe utaltatott. Az esperes, mint egyes bíró határozott. Ez ellen egyfokú fellebbezésnek volt helye az Egyházi Képviselőtanácshoz, amely végérvényesen határozott. Az esperes közigazgatási bírói eljárása alól azonban a belső emberek választására és kinevezésére vonatkozó törvény kiveszi a javadalom megosztásának kérdését. A 84/900. évi törvény 23. pontja értelmében e kérdésben vita esetén szintén az esperes döntött. A belső emberek választására stb. vonatkozó törvény 31. §-a e kérdést az esperes és felügyelő-gondnok együttes intézkedési körébe utalta. A fegyelmi törvény tervezetével kapcsolatban indítványoztam volt, hogy a tervezetet terjesszük ki a közigazgatási biráskodás szabályozására is, azonban a fegyelmi törvény tervezeténél részletesebben megvilágított okból ez nem történt meg.2 Az 1916. évi főtanács jegyzőkönyvének 26. pontja szerint a főtanácsi bizottság — cikkem irányitó tartalmához képest — megállapította, hogy az egyházi közigazgatási biráskodás a fegyelmi eljárással karöltve nem nyer a törvényjavaslatban szabályozást. Javasolta az Egyházi Főtanácsnak, mondja ki, hogy az egyházi közigazgatási bíráskodást a fegyelmi bíráskodással karöltve szervezendőnek találja. Az Egyházi Főtanács a Főtanácsi bizottság javaslatát elfogadta s a fegyelmi törvény benyújtott egész szövegét visszaadta az E. K. Tanácsnak azzal a felhívással, hogy ... „az egyházközigazgatási és a fegyelmi bíráskodást a fegyelmi törvény keretében kapcsolatosan oldja meg és így kiegészítve, a törvényt terjessze az E. Főtanács elé.“ 1 L. még a XVI. XVII. fejezet rendelkezéseit is. Az egyházköri tanácsnak a saját hatáskörében való megoldásáról I. az 1909. évi ft. jkv. 120 lapját. 2 Lásd idevonatkozóan a K. M. 1916. évi 3-ik füzetében a fegyelmi törvények vagyoni felelősségi rendszeréről irt cikkemet is.
