Tóth György (szerk.): Az Unitárius Egyház szervezete - Az Unitárius Egyház törvényeinek gyűjteménye 1. (Kolozsvár, 1921)
A) Egyházi szervezeti törvény - II. Rész. Egyházköri hatóságok és tisztviselők
69 Az E. K. Tanács a megfelelő javaslat elkészítésére egy ad hoc bizottságot küldött ki, amelyen az ügyet referáltam. A bizottságban beható vita folyt atekintetben, hogy az egyházi közigazgatási bíráskodás a fegyelmi bíróság hatáskörébe utalva oldassék-e meg, avagy erre külön szerv létesittessék. A bizottság többsége külön Egyházköri Közigazgatási Bíróság létesítését tartotta szükségesnek s ennek különálló hatáskörébe utalandónak tartotta a közigazgatási sérelmeket. Ebből okszerüleg következett, hogy a kérdés nem a fegyelmi törvény keretében, hanem külön, önálló törvényben, vagy a Szervezeti Törvény vonatkozó rendelkezéseinek a módosításával nyert megoldást.1 II. Az E. K. Tanács a bizottság véleményes javaslatát leadta a köröknek a közgyűlésen való tárgyalásra és véleményes jelentéstétel végett.2 Az egyházkörök által felterjesztett véleményeket az E. K. Tanács a jogügyi bizottságoknak adta ki, hogy azok áttanulmányozása után a javaslatot újból vizsgálja át és a szükségesnek vélt módosításokkal terjessze elő a javaslatot. A bizottság a szervezeti törvény 175—185. §-ait az E. K. Tanács első tervezetének figyelembevételével összeállította — s az ekként összefoglalt javaslatot 1918 IX—24 én a következő okfejtéssel támogatta. A kiküldött bizottság mindenekelőtt konstatálja, hogy a közigazgatási bíráskodás eszméjét és ennek megvalósításaként egy közigazgatási bíróság szervezését az összes egyházkörök a legnagyobb örömmel üdvözlik mint olyat, amely hivatva lesz a közigazgatási sérelmeknek és panaszoknak a független birói hatalom által nyújtott biztosítékok mellett való elintézését eszközölni. Az udvarhelyi egyházkör a törvényjavaslatban adott „Egyházköri Tanács" elnevezés helyett az „Egyházi Közigazgatási Bíróság“ elnevezést javasolja, mint amely név jobban kifejezi annak hatáskörét. A bizottság javasolja, hogy az egyházköri tanács helyett „Köri Közigazgatási Bíróság“ elnevezés adassák a 175. §, helyett életbeléptetendő uj közigazgatási szervnek, mint amely jobban kidomborítja ezen szerv hatáskörét és egyben a köri jelzőben ezen szerv területi hatásköre is kifejezésre jut. A küküllői egyházkor a 175. §. első bekezdését törlendőnek tartja, vagyis minden körülmények között az esperest teszi a közigazgatási bíróság elnökévé és csak ennek akadályoztatása esetén elnökölhet a felügyelő gondnok. A bizottság ezt a módosítást nem tartja elfogadhatónak, mert a javaslat azon esetben, ha lelkész, tanító, vagy kántor van érdekelve, épen azért zárta ki az esperest az elnöklésből, hogy ezáltal is biztosítsa a birói hatalom pártatlanságát és igy ezen módosítást ezokból nem tartjuk elfogadhatónak. 1 A Szervezeti Törvény 175, 178, 180—183. §-aira vonatkozó tervezet 1918—III. 8-án készült. ? 1918. 14-10, 950-916., illetve 421-018. sz. a.
