Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
V. Ezerkilencszázhuszonnyolc - VI. Ezerkilencszázhuszonkilenc
városi fiatalok kapcsolatának felvázolása túl elvont volt, gyakorlatiasabb szempontokra lett volna szükség. Az egyik legkirívóbb fogyatékosság mégis a hozzászólók bátortalansága, a megbeszélésekbe való belemelegedés hiánya volt, ami inkább a szervezés tapasztalatlanságára utal, bár a konferencia kezdetén a résztvevői: figyelmét külön felhívták ennek fontosságára. Valószínű, hogy a fiatalokat visszatartotta a megnyilatkozástól az a körülmény is, hogy nem voltak magukra hagyva, s hogy a „csak lélekben ifjak” gyakran belefeledkeztek a mondanivalóba. A kirándulások konferencia keretébe iktatott helye is megkérdőjelezhető, mert az éjszakai táncok után a résztvevők tekintélyes része hiányzott a másnap reggeli és délelőtti tevékenységekről. A lap szerkesztői mindezt a legjobb segítő szándékkal írták le, hogy a következő évi rendezvény tanuljon a fogyatékosságokból és sikeresebb legyen. Eme következő évi konferencia megszervezésére már ott helyben két javaslatot tettek: Dicsőszentmárton és Árkos egyházközsége is szeretettel hívta meg a következő évre a fiatalokat, de döntés akkor még nem született.16 A Közlöny mellékleteként szeptemberben a konferencia határozata értelmében meg is jelent az ifjúsági lap, Ifjúság címmel, Szent-Iványi Sándor szerkesztésében. Köszöntő szavakat maga a szerkesztő fogalmazott meg, elképzelése szerint évente négyszer jelenne meg a lap, teljesen az ifjúság költségén, mert a Közlöny csak a kiadás terét biztosítja. Felhívta tehát az egyleteket, hogy a keresztúri határozat alapján mindenki járuljon hozzá a kiadási költségekhez: a 20-as létszámú körök 50 lejt fizessenek, s így felfelé haladva fokozatosan, a 150 tagú csoport 150 lejt minden évben. Az első szám négy oldalán a felhívás mellett egy terjedelmes beszámolót olvashatunk a keresztúri konferenciáról, ifj. Ürmösi Károly tollából. A következő számot azonban már hiába várták a fellelkesült olvasók: nem jelent meg. Ennek oka ismeretlen, de miután a megjelenés anyagi körülményei már-már kétségbeesetten részletesek voltak, az egyletekből valószínűleg nem érkeztek be a megszabott díjak. Az unitárius ifjúság sajtó általi elérésének ügye azonban, úgy látszik, jóval fontosabb volt annál, semhogy veszni hagyják. Az Ifjúság szeptemberi megjelenése után már 1928 decemberében az Uni16 Itjúság, 1/1, 1928. szeptember, 4. 88
