Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

V. Ezerkilencszázhuszonnyolc - VI. Ezerkilencszázhuszonkilenc

határozott, hogy foglalkozik ugyan a jelen korszellem általános problémáival, az idealizmus és a realizmus törésvonalán azonban a tiszta keresztény „aktivizmus” szolgálatában marad, amelynek alapja a jézusi testvériség eszménye. Az unitárius hitfelfogás inkább a realizmushoz van közel. Vigyázni kell a csak a múlt emlékeire építő általános kereszténységgel: ennek a realitásokkal nem számoló elméletei gyakran a történelmi materializmus teoretikusainak malmára hajtják a vizet. Világnézetnek és vallásnak ki kellene egészítenie egymást, s ebben a liberális egyházak sokat segíthetnek.

Tizenharmadika péntekre esett, éppen ezért9 10 11 Dr. Borbély István kolozsvári kollégiumi igazgató Protestánsok-e az unitáriusok? örök témakörben tartott előadása nagyszerű hangulatban váltotta ki főként a teológiai végzettségű résztvevőkből az igenlő választ: „Az unitáriusok nemcsak protestánsok, hanem egyben a protestánsok protestánsai.” Ugyanakkor azonban a hozzá nem konyító világiak között „minden tiszteletadás mellett” az a vélemény is kialakult, igaz, csak suttogva, hogy egy ilyen ifjúsági összejövetelen azért mégsem helyénvaló túlfilozofált előadásokat tartani.

Az ezt követő órákban ismét lényegi szervezeti kérdések kerültek terítékre: az erdélyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletek küldötteinek beszámolója az egyes körök történetéről és munkájáról; az értekezlet anyaga sajnálatunkra nem került napfényre. Délután az újszékelyi egyházközségbe kirándultak, templomi ünnepéllyel köszöntve a házigazdákat. Fogadásukról Máthé Sándor lelkész gondoskodott, rendhagyó jellegű közös vacsorára terítettek: alkohol nélkül. S hogy így is nagyszerűen lehet mulatni, azt hajnalig tartó tánc bizonyította.

Szombaton Ütő Lajos székelykeresztúri lelkész folytatta a reggeli áhítat hangulatát, bár Ifjúság és szocializmus10 című előadásának jellege teljesen más dimenziókat érintett. Az előadás címe más változatban így szerepelt: A mai kor szociális problémái és az ifjúság11. Az előadó elsősorban azt a téves társítást szerette volna kijavítani, amely a szocializmuson a 19. században beindult munkásmozgalmak jövedelemjavító és a magántulajdon ellen kíméletlenül harcoló célkitűzéseit érti. Utóbbit inkább kommunisztikus szemléletnek nevezné, a szocializmus tulajdonképpen egy mindenkit egyformán érintő társadalmi együttélési forma. Haladó szárnya a keresz9 A babonások szerint: ennek ellenére.

10 Ifjúság, I./l, 1928. szeptember, 4.

11 UK, 1928/107.

85