Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
V. Ezerkilencszázhuszonnyolc - VI. Ezerkilencszázhuszonkilenc
zunkban.” Szabó Sámuel szerint az előadó már ott helyben missziós munkát végzett néhol sírásba vagy könnyezésbe csapó, emelkedett hangú előadási módjával. Tény, hogy hatására több fiatal hozzászólásából is az csengett ki: bárcsak az egyház belmissziós munkáját továbbra is Kiss Elek vezetné, mert irányítása alatt az ifjúság eredményesen tudna bekapcsolódni az egyházi élet reformjába. A napot esti ima zárta, a későbbi programról nem ismerünk részleteket. Másnap Símén Dániel reggeli áhítatát követően Gálfalvi Sámuel helyi iskolaigazgató tartott felolvasást A falusi és városi ifjúság kapcsolatai címen. Olyan lényegi problémákat vetett fel, amelyek nyomán a fiatalok a konferencia talán legfontosabb gondolatait fogalmazták meg. Az egyház létének veszélyeztetése korszakában szükséges az ifjúság életében egy jövőt biztosító szervezettség kialakítása. Ennek érdekében minden egyházközségben azonnal meg kell alakítani a Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Körét; ahol más felekezetűek is élnek, nem kötelező a különvonulás; a lelkész állandó feladata az unitárius szellemű nevelés és az Ifjúsági Körhöz való tartozás érzésének tudatosítása. Az egy vidéken levő egyletek alakítsanak ki szoros kapcsolatot egymással. A Dávid Ferenc Egyletek ifjúsági köreinek együttműködése érdekében a konferencia megbízta a kolozsvári egyletet, hogy még egy évig központi jelleggel vezesse az ifjúsági élet alakulását. Egyben arra is felkérte, hogy dolgozzon ki alapszabályzat-tervezetet, amelyhez minden tag javaslattal jöhet, s amelyet összesítés után el kell küldeni az egyházközségek ifjainak véleményezés végett. Az induló országos jellegű ifjúsági mozgalom érdekében elhatározták egy ifjúsági lap kiadását is, amely önálló anyagi megerősödéséig az Unitárius Közlöny mellékleteként jelenjen meg, évente négyszer, 4 oldalas terjedelemben. Az együvétartozás kifejezésére döntés született egy egylettagok által kötelezően kitűzendő jelvény elkészíttetéséről, ennek megtervezésére Tóth István festőművészt kérték fel. A következő évi konferencia témájául egységes tárgykört képzeltek el, amelyet aztán az előadók több szempontból közelítenek meg, köztük feltétlenül egy ifjúsági előadó is lépjen fel. A délelőtt második előadását Dr. Sulyok István királyhágómelléki református püspök olvasta fel A kisebbségi ifjúság helyzete az egyetemeken címmel. Számokban és százalékokban is kifejezett adatai azt igazolták, hogy a kisebbségi diákok helyzete nehezebb, szegényesebb és több munkát igényel többségi kollegáikhoz viszonyítva. Az előadó az egyletek célkitűzései között ajánlotta a főiskolás83
