Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

II. Ezerkilenszáz

Az alapszabályzat tételei is kisebb módosításokat szenvedtek. Érdekes az elnök kiutasítási jogáról szóló 24. cikkely, amely az elnöknek jogot ad egy tag kiutasítására, az érintettnek a fellebbezésre, s a körnek arra, hogy a távollétükben végleges döntést hozzon. Azt, hogy mennyire komolyan vették az alapszabály kiterjedését a kör tevékenységi területére, mutatja az a már-már túlzott részletezés is, amely Boros György javaslatára a 9. cikkelyhez utólag kapcsolódott: „A megválasztott tisztviselők kötelesek a tisztújító közgyűléstől számított 14 nap alatt hivatalos működésüket megkezdeni, a hivatalukhoz tartozó iratokat, pénzt, értékeket két helybeli rendes tag ellenőrzése mellett hivatalbeli elődeiktől átvenni.”10 11

Szintén Boros György az, aki először tett említést a nemzetközi unitárius ifjúsági mozgalommal való kapcsolatfelvételről. Egy ülésen örömmel jelentette, hogy az amerikai unitárius ifjúsági egylet figyelemmel kíséri a kört, és egy átiratot küldött, amelyben ígéri, hogy szívesen támogatja a „kezdőket.” Az átiratnak sajnos nem lehetett nyomára lelni. Boros György volt akkoriban az Unitárius Egyház első számú nemzetközi képviselője és kapcsolattartója is, állításának valóságát nem lehet okunk kétségbe vonni.

Közel egy évi zárt körű működés után érkezett az első javaslat egy nyilvános felolvasó ülés tartásáról. Az ötlet útja érdekesen alakult: Kelemen Lajos elnök fogalmazta meg egy választmányi ülésen, onnan tovább terjesztették a köri gyűlés elé, amely meghozta a végső döntést. A kissé nehézkés procedurális eljárások sorozata arról beszél, hogy a kör tagjai a lehető legkomolyabban vették a formai, szervezeti előírások betartását. Ez első nyilvános gyűlés azért is rendhagyó fontosságú, mert először ennek keretében léphetett fel a kör rendezvényén nő előadó: a választmány javaslatára, a köri gyűlés engedélyével Kántor Margit „képezdei hallgató” verset szavalt. Talán egyfajta próbálkozás volt ez az alapszabályzat azon kitételének enyhítésére, hogy a körnek női tagja nem lehet.11

Az első nyilvános gyűlésről egyébként nem maradt feljegyzés, csak az évzáró közgyűlés titkári jelentéséből12 13 tudjuk meg, hogy a május 5-i rendezvény minden tekintetben sikeres volt. A jelentés

111 Jegyzőkönyv a DFEIK 1900. december 15-én tartott rendes köri gyűléséről.

11 A kitétel egyébként a kor összefüggéseiből és szokásrendszeréből ítélve teljesen érthető,

az oktatás is teljesen nemek szerinti megoszlásban folyt, nem szükséges feltétlenül a szabadelvű unitarizmus korlátozását látni benne. A lányok külön tömörültek egyesületekbe.

13 Titkári jelentés. DFEIK, Kolozsvár, 1901. Kézirat, Bíró Pál titkár.

44