Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
II. Ezerkilenszáz
emellett említést tesz 14 rendes és egy rendkívüli köri gyűlés, 9 választmányi ülés és egy november 15-i gyászünnepély megtartásáról. A megalakulást, a szervezkedést befejezettnek tekinti, a munka nem lesz hiábavaló - véli. A szervezeti elképzelések fejlődését mutatja, hogy ezen az évzáró összejövetelen már szünidei választmányt állítottak fel az előző nyáron vezetői szerepben levő bizottság helyett. Elnöke Mikó Imre lett, jegyző Szentmártoni Kálmán, a választmányi tagok között ott volt Mikó Lőrinc és Zsakó István is. Az őszi évnyitón ez a társaság természetesen lemondott, az új elnök Kriza János lett, új emberekként kerültek tisztségbe Ürmösi József titkár, Péter Lajos jegyző, Sándor János aljegyző, Antónya Mihály pénztáros, Kovács Kálmán és Balázs András választmányi tagok. A tisztségek betöltőinek gyors váltakozása arról a nagy létszámú emberi erőforrásról árulkodik, amellyel az ifjúsági kör rendelkezett a század elején. Ennek az emberanyagnak a minőségét nagyszerűen mutatja az a szerepkör, amelyet az illető személyek évekkel később felnőttként az Unitárius Egyházban és az egész erdélyi magyar közéletben betöltötték. Éppen a tisztségeket viselő emberek szellemi képességének és alkalmasságának köszönhető az, hogy gyors egymást váltásuk nem ment az ifjúsági munka rovására, sőt mindannyiszor újabb lendületet vett, más elképzeléssel gazdagodott. A 2. év előadásai némileg vallásosabb töltetet mutattak. Ürmösi József felolvasása Jézus csodatetteiről például élénk vitát váltott ki a tagok között, Költő Gábor semmit nem értve az egészből további magyarázatot kért, az időközben doktori fokozatot nyert György János teljesen más értelmezésének adott hangot, Boros György pedig fennhangon örvendezett, hogy az ifjúság milyen nagy érdeklődést tanúsít a vallás dolgai iránt.13 Az évad fő előadójának György János tűnik, Tolsztoj Leóról meghatottan vallotta, hogy az esztétika eszközeivel munkáiban egészen bibliai szellemet terjeszt. György János munkái közül nagy értékkel bír a székely nép helyzetét bemutató előadása. A székelység állapota minden tekintetben sürgős orvoslást vár - vallotta. Segíteni kétféleképpen lehet: az erkölcsi-szellemi nevelés irányításával és a gazdaság fellendítésével. Olyan kultúrát kellene kifejleszteni, amely magával hozza a gazdasági fejlődést is: a falu népét közművelődési egyesületekbe kell hívni. Utalt a Népegyetem megalakulására, mint amelynek célja éppen 13 13 Jegyzőkönyv az 1901. október 30-án tartott rendes gyűlésről. 45
