Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

I. Az ezernyolcszázas évek

1893 januárjában jelent meg a 2. szám. Tarcsafalvi Albert költeményét, Ferencz József püspök elbeszélését Jézus születéséről, Boros György írását a gyermekek világáról éppúgy tartalmazta, mint verseket, találós kérdéseket. Májusban a 3. számot kimondottan konfirmációi jelleggel adták ki, benne emlékképpel. Több játékot, könynyű olvasmányt is bemutatott. A karácsonyi, 4. számnak szép díszítése volt, Jézusról és Máriáról készült festmény adott neki ünnepi jelleget. Imák, mulatságos írások, apróságok tették vonzóvá. Az 5. szám a tanévkezdésre jelent meg 1894 szeptemberében, díszes címlappal. A Bibliát bemutató írások, számrejtvények, a vasárnapi tanítás népszerűsítését célzó reklám, híres emberek életrajzai gazdagították.

Valószínűleg legértékesebb számát 1895 júniusában adták ki, s benne egy sor olyan anyagot közöltek, amelyet nagyszerűen lehetett használni a vasárnapi iskolai oktatás alapforrásaként. Három fejezete Vallásunkról, Egyházunkról, Erkölcsünkről beszélt. A 7. szám 1897 augusztusában jelent meg, hat képet is tartalmazott, a következő reklámszöveggel: „Hány Fiatalság barátja kell egy helyre? Annyi, ahány gyermek és ifjú van 8 és 20 év között!”

A viszonylag rövid életű lapnak 1902-ig tehát 7 száma jelent meg, példányonként 10 fillérért utólagosan még évekig meg lehetett rendelni.52 Az egyetlen elért példánya éppen az utolsó kiadásból, az Unitárius Közlönyhöz kapcsolva maradt fenn, az 1902-es évfolyamban, ahol a Nők világa53 című rovat már külön mellékletben jelent meg, és csatolva hozta a Fiatalság barátja IV. évfolyamának 8. számát. Ez utolsó szám tartalmát szemlélve kissé érthetetlen, miért nevezték még mindig ifjúsági lapnak: a 8 oldalas kiadvány végig Sándor János munkásságának méltatását, tanársága 30 éves évfordulóján elmondott beszédét közli. E csekély adatsor alapján is világosan levonható az a következtetés, hogy a Fiatalság barátja végül miért futott holtvágányra az ifjúsági élet fellendítésére tett próbálkozásában.

Az 1900-as évtől kezdve az ifjúsági élet szempontjából az Unitárius Közlönyben is jelentős változás állt be: új rovat indult Az ifjúság köréből címmel, amelybe a szerkesztői remények szerint maguk a fiatalok írtak volna. Az első számban54 mégis a teológiai hallgatók önképzőkörének Egyházi Lap című kéziratos kiadványából

52 A Közlöny Boros György szerkesztői megjegyzését is tartalmazza: a Fiatalság barátja több év óta szünetel, eddig 7 szám jelent meg, utánvéttel mindenikből bőven lehet vásárolni.

53 A Nők világa című rovat 1897. januárjában indult, „kedveskedni a női közönségnek.”

54 UK, 1900/1, 20.

32