Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

I. Az ezernyolcszázas évek

vettek át egy írást, Az ifjúsághoz címmel. Lényege egy buzdító hangú felhívás: a fiatalság sorakozzon fel és eró'sítse a Dávid Ferenc Egylet táborát, amelynek célja az unitárius vallás terjesztése, erősítése. „A jó cselekvése által akarunk hatni a lélekre a vallás vigasztaló szavaival. Befogadunk sorainkba más vallásúakat is, mert hivatásunk elsősorban a jó erkölcsök beplántálása az emberi szívekbe, amely nincs vallásfelekezethez kötve.”

Az ifjúság köréből c. rovat nem jelent meg mindenik Közlönyben, a következő csak a lap azévi 5. számában, benne Boros alaposabban is üdvözli a kolozsvári egyletalakulást. Szavai az ifjúsági munka elvi megalapozásának tömör összefoglalása is lehetne, s néhány gondolata annyira időszerű, hogy az ifjúsági kérdéssel foglalkozó mai emberben akaratlanul a jelen gondjait idézi: „Nem számíthat jövőre az olyan vallás, amely nem tud hatni az ifjúságra. Az egyház rokonszenve, bizalma és buzdítása kísérje hát az ifjúsági kör alakulását! Nem kis dolog ez, nagy és messze kiható: a jövőnk legfőbb érdeke! Óhajtjuk, hogy a Kolozsvárt levő, száznál több végzett ifjú unitárius mellett a Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Körébe vonja be az országban szétszórt, tanuló, küzdő, de magukra hagyott ifjakat.”

33

CHARTA - KÉVEKÖTÖK 3