Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

I. Az ezernyolcszázas évek

ben; a titkár a kör rendezvényeiről a védnök láttamozása után beszámolót küldött a helyi lapoknak, s gondoskodott a Remény kéthetenkénti minőségi megjelenéséről; a jegyző minden gyűlés jegyzőkönyvét a következőn felolvasta; a pénztáros a büntetéspénzeket szedte be; a kiadók a szerkesztő utasítására leírták a Remény egyes számait.

A 6. fejezet a kör tagjait a gimnázium 6-8 osztályos tanulóiban állapította meg. Minden tag köteles volt valamelyik működési körben aktívan részt vállalni, évente 2 korona tagsági díjat a tandíjkezelőhöz befizetni, a gyűlésekről való távoliét esetén 20 fillér büntetéspénzt fizetni. Minden tagnak joga volt választani és választhatóvá lenni, a gyűléseken felszólalni, szavazni, javaslatokat tenni. A körből azokat lehetett kizárni, akik a szabályoknak a nyilvános megintés és jegyzőkönyvi megrovás után sem engedelmeskedtek.

A 7. fejezet a kör gyűléseit tárgyalta, volt alakuló, rendes, ünnepi és záró gyűlés. Az alakuló gyűléseket a védnök hívta össze szeptemberben, ekkor választották meg a tisztviselőket is. A rendes gyűlések hetente egyszer tartattak, ezeken az alsóbb osztályok tanulói is részt vehettek, „figyelmes hallgatókként”. Ünnepi gyűlést történelmi események emlékére, jeles személyiségek évfordulóján tartottak. A nyilvános záró gyűlés a tanév végén volt.

Végül a 8. fejezet a pályázatok és versenyek részletkérdéseit tárgyalta. A pályázatokat a munka fokozása céljával tanulmányi területekként tűzték ki, pénzjutalommal. A tételeket a szaktanárok véleménye alapján a védnök közölte minden év végén az iskolai értesítőben. A beadási határidő a következő év áprilisa volt, a munkákat a szaktanárok bírálták el, a bírálatok felolvasási és a jutalmak kiosztási alkalma a záró gyűlés volt. A versenyeket a szavalás fejlesztése céljával rendezték, évente egy „komoly irányú, nemes” (azaz díj nélküli) és egy „víg irányú, díjas” versenyt.

Az első világháború az ifjúsági tevékenységben is mély törést okozott: 1914-16. között a Kriza önképzőkör felfüggesztette tevékenységét. Ennek egyik oka a helyiséghiány volt - a kollégium épületét ismét kórházzá alakították -, a másik a tanárok és diákok tömeges bevonulása katonai szolgálatra.

Az 1914- 15-ös tanévtől kezdve a teológiai önképzés is háborús körülmények között folyt, a Jövendőnek csak egy száma jelent meg. Az önképzőkör több tagja lelkészek helyettesítésére távozott, a drágulás miatt a szünidők egyre hosszabbak leltek, végül az iskolai évet a kórház-kollégiumban jelentkező fertőző betegségek miatt

19