Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)

I. Az ezernyolcszázas évek

vételéről az 1910 novemberében Kolozsváron tartott országos főiskolai diákkongresszus szervezésében.

1911-ben a Kriza önképzőkör Reménye „rohamos” fejlődésnek indult: annyi száma jelent meg, ahány összejövetelt tartottak: 19. A gimnázium ifjúsága körében újabb szakmai kör alakult: zenekör, hogy a klasszikus zeneszerzők műveit ismertesse, az ifjúság zenei műveltségét fejlessze. Az elvi viták témái közül két irányzat emelkedik ki. Az első a pietizmus: károsan hat-e vagy sem? Alapelveiben nem, de túlzásaiban igen - egyeztek meg. A második a mából sokkal károsabbnak ítélt szocializmus: előbb Kiss Elek, majd Csíki Gábor tartott szabadelőadást a kereszténység és szocializmus kapcsolatáról, amely kérdés a kört nagyon érdekelte.26

Az 1912-13-as tanév két jubiláns ünnepélynek adott helyet. Az 1848-as forradalom előestéjén alakult Olvasó Társaság, a teológiai önképzőkör jogelődje, fennállásának 65. évfordulóját ünnepelte, a Kriza önképzőkör pedig létezésének 80. évfordulóját.

Ekkor került sor a Kriza önképzőkör alapszabályainak az átdolgozására is. A 8 fejezetből álló új változatot a kollégium Értesítője szószerint leközölte.27 Az 1. fejezetben a kör címét A kolozsvári unitárius főgimnázium Kriza Önképzőköré-ben állapították meg. A 2. szerint célja az, hogy az ifjúságot a nyilvánosság előtti határozott fellépésre szoktassa, munkájában önállóságra tanítsa s iskolai tanulmányaikat bővítse-mélyítse. Harmadszor, a kör működése rendjén jeles munkákat ismertetnek, tudományos vagy szépirodalmi dolgozatokat írnak és olvasnak fel, idegen műveket fordítanak, költeményeket vagy prózát szavalnak, bírálnak, pályatételekre pályáznak, szabadon vitatkoznak, az önképzőkör keretében szaktanár felügyeletével s ifjúsági elnök vezetésével szakköröket alakítanak, ének- és zeneszámokat adnak elő. A 4. fejezet szerint a kör felügyelője a kollégiumi igazgatóság, vezetője az előbbi által kijelölt védnök-tanár, mint a szellemi és anyagi ügyek irányítója, aki a gyűléseken állandóan jelen van. Az 5. fejezet a kör nyilvános szavazás útján megválasztott tisztviselőit mutatja be: elnök, titkár-szerkesztő, jegyző, pénztáros és kiadók. Hivatali idejük a kiadók kivételével egy iskolai év.

Az előbbiek érdekesebb teendői közül említésre érdemes, hogy a körről való távolmaradáshoz az elnök jóváhagyására volt szükség; egy év alatt a kör minden tagjának sorra kellett kerülnie a szereplés26 Értesítő, XXXIV. évi, 1912-13.

27 A kolozsvári Unitárius Kollégium Értesítője, XXXV. évi'., 1913/14

18