Gyerő Dávid: Kévekötők. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története (Sepsiszentgyörgy, 2000)
IX. Ezerkilencszázharminckettő
kedett: „Bár a DFEIKESz célja az ifjúsági körök munkájának irányítása és összhangban tartása, de ezen keresztül nagy mértékben hozzájárulunk egyetemes egyházpolitikánk munkálásához is.” Ekkor az üdvözlések tolmácsolása következett „Mélt. Főt. Dr.” Boros György püspök, a köri esperes, a budapesti ifjúsági kör, az Erdélyi Fiatalok, a kolozsvári Székelyek Társasága és a Dávid Ferenc Egylet részéről. Kovács Lajos főtitkári jelentése valószínűleg lenyűgözte a jelenlevőket, s minket is csak azért nem, mert sajnos odaveszett azóta. A vidéki egyletek beszámolóinak számáról és milyenségéről sincs tudomásunk, csak annyiról, hogy a köri titkárok megtették felolvasó kötelességüket. Délután Dobai István10 tartotta meg az első előadást, Az unitarizmus feladata az erdélyi magyar társadalom lelki szolidaritásának kiépítésében címmel. Az erdélyi magyar társadalom tagjait négy személyiségtípusba sorolta be: szenzorikus (érzéki), konvencionális (szokások híve), intuitív (ösztönében bízó) és racionális (ésszerű) egyénekre osztotta. Véleménye szerint a mai társadalomban a kereszténység már annyira laza kapocs, hogy rá alapozni szinte lehetetlen: inkább elválasztó fal, mint egybefogó kötelék. Gyakran éppen hitünk miatt nem tudunk nemzeti egységet teremteni. Egyedül a nemzeti alap az a pont, ahol a különböző típusok és felekezetek találkozhatnak. Az unitárius ifjúságnak a maga intuitivitásával kell keresnie az egymáshoz vezető utakat: e téren az előttünk járók nem sok követni valót hagytak ránk, ezért új utakat kell keresni. A későbbi órákban a résztvevők nemek szerint két csoportra oszlottak: Gyergyai Judit, Szánthó Luci és Bedő Boriska vezetésével a templomban maradt lányok hosszas vitatkozás után úgy döntöttek, hogy az Egyetemes Szervezet keretében újra megalakítják a leánybizottságot sajátos gondjaik kezelésére. Az iskola udvarán ezalatt a fiúk Szabó Sámuel és Kővári Jakab vezetésével beszélgettek. Elhangzott, hogy a szervezkedésnek két célt kell szolgálnia: hangulatosabbá tenni a mát és tanulságokkal szolgálni a jövőt. A cél egyszerűbben az önképzés mellett a kellemes időtöltés, az, hogy a különböző programok lépcsőt adjanak a gyermekkorból a felnőttek világába. A hitbeli tevékenységek ne kátéórák legyenek, hanem inkább útkeresőnek szánt világnézeti kivezetők. Összegzésként szükségét látták egy egységesített alapszabály és egy részletes munkaterv ki10 A Tizenegyek tagja, költő, a Vargyasi Unitárius Egyházközség lelkésze. 161 CHARTA - KÉVEKÖTŐK 11
