Benczédi Pál: A Dávid Ferenc-Egylet története (Kolozsvár, 1935)

Dr. Bartók István, a kiváló humánus orvos : »Vallásos és orvosi duálizmus« címen. A titkári napló nagy elismeréssel adózik e felolvasásnak. A második felolvasó a kiváló történetíró, Kővári László : »A család és a családtagok hivatása a keresztény társadalomban.« Az író a benső vallásosságnak jelentőségét tárgyalja a családi életre való tekintettel. Ezután következett Kelemen Albertnek a felolvasása a »Népiskolai vallástanítás jelen állása és jövő reformja« címen, melyben a vallástanítás ügyében akar rendszert és sikeres módszert bevezetni. Kiváló jelentősége van Brassai: »A jövő vallása« című felolvasásának, amely az unitárizmust tárgyaló értekezések között a múlt században egyike a legkiválóbb termékeknek. A következő 1887 évben még bővebben jelentkeznek a felolvasó-gyűlések, melyeken a következő jeles felolvasások szerepelnek: Kovács János: »A vasárnap megünneplése Angliában és nálunk«, Boros György: »Dávid Ferenc cluji papsága«, Ürmösi Kálmán: »A nyári vasárnapi vallástanítás jelen állása és jövő reformja«, Dr. Brassai Sámuel: »Melyik az igazi tudomány ?«, Dr. Hegedűs István: »A lélek halhatatlansága a klasszikus irodalomban«, Dr. Bartók István: »A pap, mint az egészség őre«. Ürmössy Lajos: »A magyar társadalom, irodalom és művészet«, Özv. Vass Miklósné: »Egy nő a nőkhöz«.

A világosság nem maradott kicsiny körben. Ezek a felolvasások különböző lapokban és folyóiratokban megjelentek, sőt legnagyobb része különlenyomatban is. Brassai művei örvendettek a legnagyobb kelendőségnek. A » Jövő vallását« a titkár angol nyelvre is lefordított s ezen fordításban is nagy megbecsülésben részesült. Az »Inquirer« című londoni heti lap nagy elismeréssel írt róla.

Az egylet vezetősége teljes tudatában volt a sajtó nagy hatalmának. Az egylet ügyeit tárgyaló első kiadványa az «Értesítő« volt, amely a megalakulás történetét mondja el és az egylet alapszabályait és névsorát tartalmazza. Az első névsor nem túlságosan nagy; a tagok száma csak 237, de épen elég arra, hogy akik bízni tudtak a jó ügy diadalában, el ne csüggedjenek, hanem a munkát erős akarattal folytassák. Az egyleti értesítő harmadik száma már az »Unitárius Közlöny«, mely most már nagy múltú, nélkülözhetetlen kedves lapnak első száma 1887 év végén, dec. 31-én jelent meg, Ez a szám még tulajdonképen csak beszámoló az egyleti élet és munkásságról, de már határozattá emelkedett az az óhaj, hogy mint egyhavi lap jelentessék meg a vallásos és erkölcsös élet ébresztésére. Az »Unitárius Közlöny« 1888 januárjától kezdődően meg is jelent és folytatja áldásos munkásságát lankadatlanéi mind a mai napig. Érdekes, hogy a megindítandó lapnak Nagy Lajos, a kiváló költő »Unitárius Kertész« címet javasolt. Ferencz József püspök s mások is többen elfogadták volna, de a lap többi barátai Brassaival az élen az »Unitárius Közlöny« elnevezés mellett maradtak. A lap szerkesztésével Nagy Lajost és Boros Györgyöt bízták meg. Munkatársaknak megvá12