A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 3. évkönyve 1903-1904 (Budapest, 1904)
I. Felolvasó ülés
11 Nem ismeretlenül tért vissza szülőföldjére. Hire megelőzte. Mint ácsmester távozott s most agy jött meg. mint uj próféta uj ország örömhirével. Képzelhetni, hogy türelmetlenül várták. S hogyne ? Hiszen csodálatos dolgokat beszéltek róla! Ugyan kielégitette-e kíváncsiságukat ? kérdezhetjük mi is kíváncsian. Sabbat napon, délelőtt történt. A község apraja-nagyja már mind együtt volt a zsinagógában. Jézus is bement szokása szerint s csendben leült és bizonnyal nem a legelső helyre. Mert csak a farizeusok szerették és keresték az első ülést. A szentély előtt, hol a szekrényt tartották a szent irattekercsekkel, ott állt az emelvény, melyre rendszerint a zsinagógafő szokott fellépni, hogy a szent leczke felolvasása után irásmagyarázatot, beszédet tartson a néphez. De gyakorta megesett, hogy ezt a felnőttek közül mások is megcselekedték. Az emelvény most még üres vala. Az istentisztelet ép akkor kezdődött, a gyülekezet ama közhitvallásával, melyet ma is minden zsidó, minden napon kétszer, reggel és este elimádkozik. Neve a „Sma Jisrael.“ Hogy az egész istentiszteletben résztvehessünk, hallgassuk meg: „Halljad Izrael ! az Úr, a mi Istenünk egyedülvaló egy Úr! És szeresd az Urat, a te Istenedet, teljes szivedből, teljes lelkedből és teljes erőddel. És vésd szivedbe a szavakat, melyeket ma neked parancsolok. És vésd azokat gyermekeid elméjébe is és beszélj róluk, mikor házadban vagy, midőn utón vagy, midőn lefekszel és midőn felkelsz. És kösd azokat jelül kezedre s legyenek homlokdíszül szemeid között. És ird azokat házad ajtófélfáira és kapuidra “ „És ón, ha ti az én parancsolataimnak, melyeket ma adok nektek, híven engedelmeskedtek és az Urat Istenteket szívből szeretitek s teljes szivetekből s teljes lelketekből szolgáljátok ; esőt adok földetekre alkalmas időben, tavaszi ás őszi esőt, hogy betakaríthasd gabnádat, mustodat és olajodat. Füvet adok meződön barmodnak, hogy egyél és jóllakjál. Vigyázzatok, hogy szivetek el ne csábittassék, hogy idegen isteneknek ne szolgáljatok és előttük le ne boruljatok. Mert akkor haragra lobban az Ur ellenetek és bezárja az eget, hogy ne legyen eső s a föld ne hozza meg termését és hamarason elpusztultok a szép földről, melyet az Ur nektek akar adni.“ „És monda az Ur Mózesnek: Szólj Izrael fiainak és mondd nekiek, hogy rakjanak bojtokat ruhájuk szegélyeire, nemzedékről-
