A budapesti Dávid Ferencz Egylet 1. évkönyve 1901-1902 (Budapest, 1902)
V. Felolvasó ülés
53 Leroy abbé: „A történelem kath. bölcsészeié, vagy a nemzetek Krisztusért és egyházáért“. Az ötödik eredeti kiadás után fordította a pesti növendék papság magyar egyházirodalnii iskolája. Pest, 1873. — Elismeri, hogy a kereszténység előtti »birodalmak, melyek a földön egymásután keletkeztek, vallási, vagy erkölcsi erényeik által lettek nagyokká és ezen erények segélyével teljesítették műveltségterjesztő küldetésüket«. . . És hogy : »Az erénynek mindenható s ellenállhatlan hatása és befolyása az államok boldogságára, oly szembetűnő igazság, hogy a pogányság bölcsei kifogyhatlanok üdvös következményeinek felsorolásában.« .. »Majdnem mindig az őket felemelő erényekkel ellenkező bűnök okozzák bukásukat: mintha az isteni bölcsesség ez által akarná megértetni a népekkel: hogy nagyságuk vagy bukásuk okait önmagukban hordják és hogy létük ezen két ellentétes időpontja nem más, mint magaviseletük jutalma vagy büntetése. (I. k. 65. sk. 1) IV. A föld kerekségén 1500 millió ember lakik. Ebből 450 millió keresztény, 173 millió moszlim, 8 millió zsidó, 735 millió bráman és budhista, 126 millió más pogány ... A nagy embertömegből csak 4yo millió a keresztény, a nagy többség, — tehát ioyo millió — nem keresztény . . . Sőt a 450 millió keresztény több, egymásnak ellentmondó felekezetre oszlik. A megváltó születésének 1902-ik évfordulóján . . . A vallások történetéről az összehasonlító vallástudomány nagyeszű kutatója, Müller Miksa, Írja: „Aki az emberiség történetének kutatására szánta életét, alig talál érdekesebb részletet a vallások történelménél . . . reám nézve a világ vallásainak tudománya a legvonzóbb s legmeghatóbb tanulmány . . . tanulmánya ez, hogy úgy mondjam, azon nyelvnek, melyen az ember teremtőjéhez szóllott, s melyen a teremtő sokszor és sokfélekép az embernek nyilatkozott. Én a világtörténelem nagy korszakait nem osztályozom a világbirodalmak alapítása vagy szétrombolása szerint, nem a népvándorlások vagy franczia forradalmak által. Ez mind külső történelem, oly tényekből összeállítva, melyek csak azoknak tetszenek óriásoknak és áthatóknak, kik sem a távolba, sem a mélységbe nem tekintenek. Az emberiség valódi történelme, a vallástörténelem. Azon csodaszerü utak, melyeken az emberiség különbjéle családai
