A budapesti Dávid Ferencz Egylet 1. évkönyve 1901-1902 (Budapest, 1902)
V. Felolvasó ülés
50 Moslim fejedelmek Ázsiában Álla árnyékai ... Itt járt közöttünk is Állának egyik árnyéka a perzsa Sah képében ... A főpapok az istenekkel beszéltek, miként a főminister a fejedelemmel . . . Megtudták a jövendőt . . . Delphi és Dodona hires oraculumok valának; de később Marcus jTullius Cicero már csodálkozott : hogy Augurok, a jósok, találkozván, egymásnak szemébe nem nevetnek ... A zsidó főpap is beszélt Jehova Elohim istennel, midőn az engesztelődés napján a szentek szentjébe lépett ... Az Úrim és Thummim által jövendőt is mondott ... A nagy Sámuel prófétához is eljött Saul, hogy megkérdezze tőle, merre barangolnak apjának elveszett szamarai . . . Később a szent rabbik, a bölcs Írástudók is sokat társalogtak istennel. Illés próféta — talmudi hagyomány szerint — közvetítő volt isten és a földön élő tudós rabbik között . . . R. Iszmael ben Elisa, főpap vala Jeruzsálemben. Ott járt a menyországban s ezen utazását leírta. De legérdekesebb jelenet életéből az, midőn a templomban az engesztelődés napján a szentek szentjében megjelent előtte Jehova Elohim és áldását kérte. Iszmael nem jött zavarba, hanem megáldotta Jehova Elohimet, mondván: Mérsékeld haragodat s bánj kegyesen teremtményeiddel 1 . . . Ezen áldást Jehova Elohim kegyesen fogadta ... az engesztelődés napján . . . Ma nem jár Haszszátan a menyországba vitatkozni az istennel — nincsenek ördögczimborák; 70 éves menyecskék nem szerelmeskednek az ördöggel, mint száz év előtt még Szegeden történt . . . III. Mivel az ember a teremtő istent teremtményét szeretőnek gondolta: szükségkép kötelességének tartotta istennek kedvében járni . . . Egy régi zsidó iró Így fejezi ki egy jámbor embernek életét: „Khanoch Elohimmal járt, Metusélach nemzése után még háromszáz esztendeig . . . és nemzett fiakat és leányokat. — Khanok összes napjai, háromszázhatvanöt év valának. Khanok Elohimmel járt s nem vala többé, mert magához vette Elohim.“ (Gen. V. 22.) És Noahról: „Noah igaz és tökéletes jérji vala nemzetségében, Elohimmel járt Noah. (Gen. VI. 9.) Az árja nép vallásos érzelmeinek legősibb, legeredetibb jellemzése a Vedában foglaltatik, jelesen a Rigvedában: „Áhítattal figyeljetek — igy szól az egyik őshymnus — dicséneket zengjünk a nagy Indrának! ... Te adsz