A budapesti Dávid Ferencz Egylet 1. évkönyve 1901-1902 (Budapest, 1902)

V. Felolvasó ülés

49

A bűn az emberben születik, midőn a józan ész világának követésére meg nem mozdul vagy gyenge azon erő, melyet akaratnak nevezünk.

Midőn az emberek elszaporodtak, elszaporodtak az istenek is. Vagyis, az egy istent, a különböző családok saját istenüknek tekintették, vallották . . . Ahány nemzet lett az emberekből, annyi lett az isten is, sőt több . . .

Az elhalt kedvesek : a szülők, testvérek, feleség, gyermekek szeretetének emlékezete; a jelesek áldásos működésének elismerése szülte az apotheosisokat, az istenitést . . . így származtak a házi, a családi, a városi istenek. — Mi is igy cselekszünk. Lakásainkban^ otthonunkban őrizzük családi arczképeinket s egyéb jeleseink képmásait . . . hódoló tisztelettel tekintünk fel Petőfi, Bem, Kossuth Lajos szobraira . . . S a lelkes eljár ősei sirhalmához, s gyújt régi fénynél uj szövétneket . . . (Garay János). A fejedelem a nemzeti istenek képviselője, helytartója lön, országában theocratiát, istenuralmat rendezett. — A fejedelmi palota mellett a városban az istenek palotái, a templomok emelkedtek; a fejedelmi udvartartás mintájára alakult az istenek udvartartása: a papság. S az istenek ünneplése: énekkel, zenével, a szobrászat és festészet remekeivel és fényes körmenetekkel. — Athén, a világkultúra hires városa oltárt emelt: Az ismeretlen istennek ... A világhódító rómaiak különbséget tettek, a dii maiorum gentium és a dii minorum gentium, a nagyobb népek és a kisebb népek istenei között. Világhódító szellemük bölcsessége nagyszerű templomot épített Rómában, a Pantheont, a minden istenek templomát. Rómában adtak székhelyet azon népek isteneinek, melyeket meghódítottak és szinte Rómából kormányoztak. A rómaiak atyaistene, a Jupiter optimus maximus, a legjobb, a legnagyobb ... a Capitolium magaslatán, a nagy nemzeti szentélyben, aranyból és elefántcsontból készült drága trónon ült nagy arany bálvány képében. Hozzá jártak fel áldozni az ifjak, midőn a polgársorba léptek . . . midőn érettek levének; a Consulok, midőn hivataloskodásukat megkezdették; a vezérek, midőn csatába indultak; hozzájárultak hálát mondani a diadallal visszatérők, a triumphatorok . . .

A Pantheonnál nagyobb szentély volt a Jupiter Capitolinus szentélye. A cézárok apotheosisa, a világuralom gőgje volt. Tanulságos könyvet irt ezen cézárokról Wiedermeister: Der Caesarenwahnsinn, der Julisch-Claudischen Imperatoren Familie, geschildert an den Kaisern: Tiberius, Caligula, Clautiusund Nero.Hannover 1874.

4